Koraszülöttek voltak, mégis örökre fennmarad a nevük - November 17., a koraszülöttek világnapja

Életünk első 1000 napjában fejlődnek a legintenzívebben kognitív képességeink - például a gondolkodás, a nyelvi képesség vagy az emlékezet -, és ekkor alakul ki a bélflóra, valamint az immunrendszer is. Ebben a kritikus időszakban válik véglegessé a zsírsejtek száma, amely döntően meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot.

A koraszülöttek az első hetekben-hónapokban nehezen táplálhatók, gyakrabban fordulnak elő náluk érzékszervi, bélrendszeri, légzőszervi és idegrendszeri problémák. A legnagyobb nehézséget mégis az jelenti, hogy éretlen immunrendszerük miatt fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. Ennek kivédésére a legalkalmasabb, ugyanakkor a legegyszerűbb eszköz a lehető leghamarabb elkezdett, majd minél hosszabb ideig folytatott kizárólagos anyatejes táplálás. Minden egyes étkezés olyan, mintha védőoltást adnánk babáinknak, hiszen az anyatej nagy mennyiségben tartalmaz a környezetükben élő kórokozókkal szemben védelmet nyújtó ellenanyagokat. A természet csodája, hogy a koraszülött babákat szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyák tejétől, tehát nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb tejcukrot tartalmaz. A koraszülött babák fejletlen emésztőrendszerük miatt, különösen a kezdeti időszakban, csak kis mennyiségű táplálékot tudnak elfogadni. Az anyatejet ugyanakkor könnyebben tudják megemészteni, amelynek összetétele és tápértéke ráadásul a leginkább megfelelő számukra.

Tudtad, hogy mi a közös Einsteinben és Mark Twainben, és mellettük még számos világhírű tudósban, zenészben, íróban, akik különböző korokban és országokban születtek? Mindannyian koraszülöttek voltak, de ledolgozták a hátrányukat, és a világtörténelem legismertebb alakjai lettek.

Sir Isaac Newton (1643-1727)

A világ egyik legnagyobb tudósa alig volt több mint egy kiló születésénél, és nem jósoltak neki többet pár óránál. Ő azonban valamiféle "csoda folytán" életben maradt, leküzdötte a hátrányát, sőt, zseni lett, az ő nevéhez fűződik a gravitáció (tömegvonzás) törvénye.

Albert Einstein (1897-1955)

Édesanyja állítólag megijedt, hogy mennyire nagy és furcsa formájú az újszülött feje. Később szellemi képességei miatt aggódtak, hiszen a kis Einstein később is kezdett el beszélni, és kilencéves koráig nem beszélt folyékonyan. Ennek ellenére éltanuló volt, és lenyűgözően gyorsan fejlődött a kezdeti nehézségek után. Ma leginkább a relatívitás elmélet megalkotójaként emlékszünk rá, neve egybeforrt a zsenialitással és a kiemelkedő szellemi képességekkel.

Victor Hugo (1802-1885)

A kis Victor Hugót édesanyja úgy jellemzte, hogy „nem hosszabb egy késnél". Annyira nem bíztak benne, hogy életben marad, hogy a legenda szerint a család az asztalostól, aki a bölcsőt is készítette, egy koporsót is rendelt. Ő azonban mégis csak felcseperedett, és a mai napig az egyik valaha élt legnagyobb francia romantikus íróként tartják számon, műveit az egészen fiatalok és a felnőttek is ismerik és élvezettel olvassák.

Johannes Kepler (1571-1630)

A német asztrológus és matematikus egyes becslések szerint 160-as IQ-val rendelkezett. Csupán hét hónapos korában látta meg a napvilágot, így nemcsak testileg, de szellemileg is rendkívül gyengének látták és vélték. Ahogyan nőtt és erősödött, intellektusával kiemelkedett a többiek közül. Ő lett a kora modern kori csillagászat úttörője, nevéhez fűződik a bolygómozgás törvényeinek leírása.

Mark Twain (1835-1910)

A vártnál két hónappal korábban, 2,2 kilogrammal született a Huckleberry Finn kalandjai szerzője. Nála sem hitték, hogy életben marad, de szerencsére így lett, és az egyik legközkedveltebb amerikai író vált belőle.