Mikor forduljunk orvoshoz cikluszavarral? – Ne csak akkor figyelj rá, ha babát szeretnél!

A női ciklus olyan, mint egy belső barométer: visszajelzést ad a hormonális egyensúlyról, az anyagcseréről, a lelkiállapotról, sőt, az életmódbeli hatásokról is. A menstruációs vérzés elmaradása, rendszertelensége vagy megváltozott jellege mögött sokféle ok húzódhat meg – a teljesen ártalmatlantól az orvosi kezelést igénylő állapotokig.

Figyeld a tested jelzéseit!

Sokan csak akkor kezdenek el foglalkozni a ciklusukkal, amikor szeretnének teherbe esni – vagy épp elkerülni azt. Pedig a ciklusunk ismerete és figyelemmel kísérése alapvető része kellene, hogy legyen a saját testünkkel való törődésnek. A hirtelen megváltozott ciklus nem csupán kellemetlenség, hanem egy fontos jelzés: valami kibillent az egyensúlyból.

Mi számít cikluszavarnak?

A „normál” menstruációs ciklus hossza 21–35 nap között mozog, a vérzés pedig általában 2–7 napig tart. Természetesen minden nő más, a legfontosabb az egyéni rendszeresség. Ha ettől jelentősen eltér a ciklusod – például hirtelen hosszabb, rövidebb, gyakoribb vagy ritkább lesz, esetleg a vérzés mennyisége, jellege változik meg –, akkor érdemes megfigyelni és szükség esetén kivizsgáltatni az okokat.

A cikluszavar lehetséges jelei

Negatív irányú változások (amikor elmarad vagy csökken a vérzés):

• a menstruáció kimaradása (amenorrhoea),
• jelentősen csökkent vérzésmennyiség (hipomenorrhoea),
• serdülőkorban rendszertelenség (petefészek érési folyamatai miatt),
• terhesség,
• perimenopauza, változókor kezdete,
• hormonális egyensúlyzavarok (pl. PCOS).

Pozitív irányú változások (amikor több, gyakoribb vagy szokatlan a vérzés):

• bőséges, darabos, alvadékos menstruáció,
• IUD (spirál) melletti erősebb vérzés,
• méhpolip okozta elhúzódó vagy erős menstruáció,
• ciklusközi pecsételő vérzés (ösztrogénszint-ingadozás mellett gyakori),
• túl gyakori vérzés (pl. 21 napnál rövidebb ciklus).

Mi állhat a háttérben?

A cikluszavarok hátterében nemcsak nőgyógyászati, hanem pszichés vagy életmódbeli tényezők is állhatnak. Ezeket sokszor hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig komoly hatással vannak a hormonrendszerre is.

Leggyakoribb okok

• Stressz: tartós érzelmi megterhelés, munkahelyi nyomás, családi krízisek mind megzavarhatják a ciklust.
• Drasztikus fogyókúra: a zsírszövet szerepet játszik a hormontermelésben, túl alacsony testzsírszázalék esetén akár le is állhat a menstruáció.
• Evészavarok: anorexia, bulimia esetén a szervezet „energiatakarékos üzemmódba" kapcsol, elmaradhat a peteérés és menstruáció.
• Intenzív sport: kifejezetten atléták körében gyakori a cikluszavar túlzott fizikai megterhelés esetén.
• Endokrin betegségek: pajzsmirigy-alulműködés, inzulinrezisztencia, PCOS mind befolyásolhatja a ciklust.
• Gyógyszerek, hormonális fogamzásgátlók abbahagyása: ezek megzavarhatják a szervezet természetes ritmusát akár hónapokra is.

Mikor fordulj orvoshoz?

A cikluszavar nem minden esetben igényel azonnali kezelést – például serdülőkorban vagy közvetlenül a szülés után előfordulhat átmeneti zavar. Viszont, ha a probléma 3–6 hónapnál tovább fennáll vagy egyéb tünetekkel is jár (pl. hirtelen hízás, szőrösödés, aknék, erős fájdalmak), akkor mindenképp orvosi kivizsgálás szükséges.

Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha:

• három ciklusban kimarad a menstruáció,
• a vérzés mennyisége vagy jellege jelentősen megváltozik,
• két menstruáció között is előfordul vérzés,
• a menstruáció nagyon fájdalmas, görcsökkel jár,
• babát szeretnél, de a ciklus rendszertelen,
• pajzsmirigy- vagy más hormonprobléma gyanúja merül fel.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.