Halálos hírnév: ezért élnek évekkel kevesebbet a sikeres énekesek

A hírnév és a csillogás mögött gyakran jóval komorabb valóság rejtőzik., mint hinnénk. Régóta él a kép, hogy a sztárok az élet gyorsítósávjában száguldanak, de egy friss német kutatás most számszerűen is kimondja: ennek az életformának komoly ára lehet. A Witten/Herdecke Egyetem tudósai szerint az énekesek átlagosan négy évvel korábban halnak meg, mint kevésbé ismert embertársaik, és nem csak az életvitelük miatt. A hírnév és a halál sokkal szorosabban összefonódik, mint azt eddig gondoltuk.

A hírnév és a halál kapcsolata: tényleg rövidebb életet élnek az énekesek?

A kutatók 648 olyan énekes életútját elemezték, akik 1950 és 1990 között voltak aktívak. A hírességeket gondosan összeillő, kevésbé ismert előadókkal párosították: a születési év, a nem, a nemzetiség, az etnikum, a zenei műfaj és az is számított, hogy szólóban vagy zenekarban dolgoztak. 

A jelenség nem is olyan meglepő, ha felidézzük azokat az ikonikus művészeket, akik tragikusan fiatalon távoztak. Csak néhányat említve: Janis Joplin, Jimi Hendrix, Whitney Houston vagy Amy Winehouse neve szinte összeforrt azzal a gondolattal, hogy a reflektorfény nemcsak ragyog, de éget is. A sor pedig később sem ért véget: Ian Curtis, Prince vagy a tavaly 31 évesen elhunyt Liam Payne mind a hírnév árnyoldalának megdöbbentő példái.

Ez állhat a sztárok korai halálának hátterében

Dr. Johanna Hepp, a tanulmány egyik szerzője szerint több, egymást erősítő tényező is állhat a háttérben. Ezek a következők:

• A sztárokat állandó figyelem kíséri.
• A híres emberek teljesítménykényszernek vannak kitéve.
• A hírnév miatt nincs magánéletük.
• Ez a fajta életvitel krónikus stresszt szül, amit sokan alkohol- vagy droghasználattal próbálnak oldani.

A kutatók ugyanakkor egy másik lehetőséget is felvetnek: lehet, hogy nem csupán a hírnév öl, hanem bizonyos személyiségtípusok és gyermekkori traumák eleve hajlamosítanak arra, hogy valaki híressé váljon – és arra is, hogy korábban haljon meg. A hírnév ezekben az esetekben inkább felgyorsítja a már meglévő kockázatokat, mintsem önmagában okozza a tragédiát.

A szólókarrier magánya különösen veszélyes lehet

Érdekes részlete a vizsgálatnak, hogy a szólóénekesek még sérülékenyebbnek bizonyultak, mint a zenekarokban dolgozó előadók. A magányos színpadi lét ugyanis nagyobb elszigeteltséggel jár, míg egy zenekar természetes közösséget, támaszt és emberi kapcsolatokat jelenthet a tagoknak.

A szakemberek szerint mindezek miatt fontos lenne, hogy a reflektorfényben élő művészek célzott támogatást kapjanak, főként azok, akik már gyerekkorukban is veszélyeztetettebbek voltak. Hepp úgy véli, a sztároknak időről időre ki kellene lépniük a nyilvánosság világából, és visszatérniük azokhoz az intim, megtartó kapcsolatokhoz, amelyeket a család vagy a régi barátok jelentenek.

Természetesen a hírnév nem jelent automatikusan tragikus sorsot. Több világhírű énekes is hosszú, teljes életet élt: Louis Armstrong 69 évesen hunyt el, Tina Turner 83 éves koráig volt köztünk.

A kutatás szerint a „27-es klub” csak legenda

A témával összefügg egy tavaly megjelent kutatás is, amely a „27-es klub” mítoszát vette górcső alá. Az Indiana Egyetem kutatói 344 ezer, Wikipédia-oldallal rendelkező híresség adatait vizsgálták, és arra jutottak, hogy bár a popzenészek valóban fiatalabb korban halnak meg, statisztikailag nincs bizonyíték arra, hogy a 27 éves kor különösen veszélyes lenne. Egy dolog azonban igaz: azok az alkotók, akik ebben az életkorban hunytak el, sokkal nagyobb posztumusz figyelmet kapnak, mint bármely más korcsoportban meghalt hírességek.