Furcsa jelenségre lettek figyelmesek a Balaton vízfelszínén: kékalgák lepték el a nyugati részt

Forrás: Wikimedia Commons -
kékalgák Balaton
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen - tájékoztatta a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az MTI-vel szerdán.

Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett többi között Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén.

A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult - írják.

A Balaton látképe. Forrás: Wikimedia Commons

Vörös Lajos kutató professzor (BLI) az MTI-nek elmondta: annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható, a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A. Hozzátette, hogy a Keszthelyi-medence közepén vízfelszínen 70 mikrogramm/liter klorofillkoncentrációt is mértek, valamint a toxintermelésre is képes cianobaktériumok egyeduralmát tapasztalták a vízmintában. Vélhetően a partközelben látható algásodások esetében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszíni vizsgálat - jegyezte meg.

A kutató elmondta: kedden Balatonfűzfőtől Keszthelyig végigvizsgálták a Balaton vizét. A tapasztaltak szerint az algásodás mértéke a két hete végzett utolsó mérés óta megduplázódott, a nyugati medencére jellemző, a keleti medencében számottevően kisebb.

Felhívta a figyelmet arra: a kékalga toxinja fürdőzőknél allergiás bőrreakciót, kiütést, szemirritációt okozhat, ami elkerülhető a fürdőzés utáni zuhanyzással. Ha kisgyermekek ebből a vízből nyelnek, a szervezetükbe jutó toxin hasmenést okozhat. Ezért célszerű lenne legalább hetente ellenőrizni a strandok vízminőségét - javasolta a professzor.

Arról is beszámolt, hogy a vízminták toxintartalmát az országban csak egy helyen, Debrecenben tudják mérni, drága vizsgálatról van szó, így erről a BLI-nek pillanatnyilag nincs adata. Hangsúlyozta, hogy a Balatonból történő ivóvízkivételben egyelőre nem jelent kockázatot az algásodás, mivel az a meder aljáról történik, a kékalga jelenléte pedig a vízfelszínre jellemző.

A Balaton körüli megyék kormányhivatalai korábban közölték, havonta egyszer mérik a víz minőségét a balatoni fürdőhelyeken. Lombár Gábor, az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke szerdán közölte az MTI-vel: az érintett hatósághoz fordul azzal a kéréssel, hogy az algásodásra tekintettel ellenőrizzék sűrűbben a vízminőséget, valamit adjanak útmutatást a strandüzemeltetőknek, miként és miről tájékoztassák a fürdőzőket.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn közölte az MTI-vel, hogy megkezdték a kotrást a Balaton nyugati medencéjében a víz megnövekedett klorofill-A-tartalma és az algamennyiség miatt.
Emlékeztettek arra, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a múlt héten a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A-szinteket mért a tó nyugati medencéjében, ennek alapján az OVF harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el és a mederkotrás előkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.