Pánikbetegség: trendi nyavalya vagy tényleg probléma?

Mi az a pánikbetegség?

Szakértőnk, dr. Ormay István pszichiáter segített a betegség megfogalmazásában: a pánikbetegség egyféle pszichiátriai kórkép, amely váratlanul fellépő rohamokban jelentkezik. A rohamok rendkívül intenzívek, irreális halálfélelem és menekülésvágy jellemzi őket. Tulajdonképpen a szervezet azokat a tüneteket produkálja, amely természetes lenne és akár életmentő is egy olyan helyzetben, amikor valódi veszély fenyeget. Ám a pánikbetegek szervezete közvetlen fenyegetéstől mentes környezetben és szituációban produkálja a "Támadj vagy menekülj" ösztönös vészreakcióit.

Pánik-ok

A pánik azonban nem a semmiből tör elő, és két oldalról is megközelíthető kialakulásának valódi háttere. Egyfelől a beteg életében nagy valószínűséggel tetten érhetőek olyan események, amelyek próbára teszik az idegrendszerét, de fontos tudni: mindentől függetlenül a szorongás a hangsúlyos tényező, és a rohamokat nem lehet aktuális életeseményekhez szorosan hozzárendelni. Éppen ettől ennyire ijesztő, mert a beteget padlóra küldő szorongás tulajdonképpen indokolatlannak tűnik. Az azonban biztos, hogy a kimerültség és a stressz is a kiváltó okok között szerepel. Állhat a háttérben azonban egy anyagcserezavar is, amely elsősorban a szerotonin hiányával függ össze.

Amennyiben a pánikrohamok "beindulnak", ördögi kör alakul ki: a rohamok hatására a szerotoninhiány fokozódik, ettől pedig még nagyobb eséllyel jelentkezik a újabb roham. Másrészt a beteg elkezdi figyelni saját magát és rettegni kezd a rettegéstől, pánikolni a pániktól, hiszen a jelentkező tünetek hevessége elviselhetetlen, roham pedig a leglehetetlenebb szituációkban jöhet elő, amelyek nemcsak kellemetlen és félelmetes, de veszélyes helyzeteket is előidézhet. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a roham lecsaphat autóvezetés, főzés vagy pici babák gondozása közben is.

A pánik szigetén - egyedül

A betegség tüneteinek hatására a pánikbeteg élete gyökeresen megváltozhat, nem mer kilépni a lakásból, ezért elszigetelődik. A rohamok próbára teszik emberi kapcsolatait is, hiszen sokan fordítanak hátat pánikbeteg társaiknak. A beteg elveszítheti párját, barátait, mert "kínos" vele társaságban megjelenni, de legalábbis bonyolulttá válnak a mindennapok és törékennyé az ünnepek. Sokszor a munkája is veszélybe kerül vagy el is veszíti a pánikbeteg ember, így az újabb gond, az egzisztenciális probléma csak még mélyebbre löki a pánik félelemmel teli gödrébe.

Fontos tudni, hogy akkor is komolyan kell venni a pánikbetegséget, ha az eleinte enyhe formában jelentkezik, például "csak" szédülés, hányinger és légszomj a jelző tünet, esetleg időről időre megmagyarázhatatlanul szapora szívverés ijeszt a betegre, hiszen a kezeletlen pánikbetegség egyre súlyosabbá válhat.

Kezelése

Szakértőnk véleménye szerint szerencsére a pánikbetegség a kezelhető betegségek közé tartozik, meg lehet gyógyulni! A pszichoterápiás kezelés fontos része a feszültségcsökkentő technikák elsajátítása, alkalmazása. A kognitív viselkedésterápia során a beteg megtanulja, hogyan lehet helyesen megközelíteni a betegséget, a szorongást és a pánikhelyzeteket. A dinamikus terápiákkal a mélyebben rejlő lélektani okokat lehet megtalálni és kezelni. Bizonyos betegeknél a fenti terápiák mellett gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok alkalmazására is szükség lehet.

Nagyon fontos azonban, hogy a pánikrohamot a környezet is vegye komolyan, valamint, hogy segítse abban a beteget, hogy minél gyorsabban vegye igénybe szakember segítségét. Minél hamarabb jut ugyanis szakorvoshoz a beteg, annál nagyobb eséllyel lehet gyorsan és hatékonyan visszaszorítani a pánik elharapózását.