A visszaszámlálás elindult: csatlakozz te is a Föld órájához!

A tavalyi évben sosem látott rekorddal, 188 ország részvételével zajlott a Föld órája. A világon közel 18 000 épület és objektum fénye hunyt ki egy óra hosszára. A kezdeményezés mellett olyan hírességek álltak ki, mint Jared Leto vagy Emmanuel Macron francia elnök.
Idén hazánkban eddig négy település csatlakozott a programhoz: Borsodnádasd, Tatabánya, Öskü, valamint Budapest.

Mivel a Föld óráját a World Wild Fund for Nature, ismertebb nevén a WWF és egyéb önkéntes szervezetek támogatják, érdemes egy kicsit elidőznünk a WWF honlapján, hogy jobban megismerjük a megmozdulás hátterét.

Félelmetesen hangzik, ha a küszöbön álló klímakatasztrófa a pestis és a világháborúk pusztításánál is súlyosabb következményekkel jár, ugye? Vajon hová menekülhetnénk egy ilyen csapás elől? Lesz a Földnek egyáltalán olyan pontja, amelyik biztonságot nyújthat? Míg bizonyos területeket korábban ér el például a sarki jégtakarók olvadásával összefüggő tengerszint-emelkedés vagy a bozóttüzek pusztítása, mások kicsit tovább ringathatják magukat a biztonságérzet csalóka illúziójába. A klímaváltozás elől ugyanis nincs menekvés, hiszen a bolygó minden egyes zugát érinti a sarkköröktől a trópusokig, a hegyektől az óceánokig. Arról nem is beszélve, micsoda konfliktushoz vezethet, ha egyre több embernek kell osztoznia az egyre szűkösebb élettéren, élelmiszeren, tiszta vízen vagy tisztábbnak mondható levegőn. Nem csoda hát, hogy a tizenhat éves svéd klímaaktivistát, Greta Thunberget néhány hete Nobel-békedíjra jelölték, ugyanis a közeljövőben a klímaváltozással összefüggő fegyveres összecsapások megannyi ember életét fogják követelni.

A légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok mennyisége jelenleg magasabb, mint az emberiség története során bármikor. És ezek az értékek folyamatosan emelkednek. Tudósok kutatásai alapján már 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésnek is katasztrofális hatása lehet: gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási jelenségek – például az áradások, a viharok, az aszályok, a hőhullámok – ezek pedig jelentős szociális és gazdasági költségekkel járnak. A vízhiány és az ezzel együtt járó gyér zöldség- és gyümölcstermés pedig élelmiszerhiányhoz vezethet.

Éppen ezért a WWF meglátása szerint minél gyorsabban és minél hatékonyabban kell cselekednünk. Ennek első lépéseként le kell mondanunk a fosszilis energiahordozókról, mert ezek igen jelentős mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz.

Miért van minderre szükség? Többek között azért, mert a világ elektromosságának több mint fele szénből, olajból és gázból, tehát fosszilis energiahordozókból származik. Ezek alkalmazása pedig több milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. Az egyik legfontosabb feladat tehát csökkenteni a keletkező szén-dioxid mennyiségét, miközben továbbra is kielégítjük a föld növekvő elektromosságszükségletét.

A víz, a szél, a nap, a biomassza, a geotermikus források, egyszóval a megújuló energiahordozók használata megfelelő alternatívát jelentene, hiszen ezek sokkal kevésbé szennyezik a bolygót, mint a jelenleg használt megoldások. Az új eszközparkok kiépítése, az átállás természetesen költségeket hoz magával, ezért ezekhez az innovációkhoz elengedhetetlen a politikai és a privát szektor támogatása.
Az Európai Unióban, az USA-ban és Kínában már történtek lépések a megújuló energia felé, Afrika, Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia számos országában viszont nem igazán elterjedtek ezek a lehetőségek. Ahhoz, hogy ez a tendencia megváltozzon, a fejlett országoknak bizonyos fokú anyagi segítséget kell nyújtaniuk a fejlődő államoknak.

Március 30-án, este fél 9-kor ne felejtsétek tehát egy óra hosszára lekapcsolni a világítást!

Vállaljunk szolidaritást azokkal a világméretű törekvésekkel, amelyek tudatos és környezetbarát energiafogyasztásra sarkallnak, hogy épségben megőrizhessük a természetet, az otthonunkat!