7 film olyan nőkről, akik nehéz körülmények között álltak ki az egyenjogúságért

Igen, egy animációs mesefilm is felvonultathat olyan női karaktert, aki nem hagyja, hogy elnyomják, sőt a film ezzel némileg a saját stúdiójának hagyományait, a Disney-hercegnők örökségét is újraértelmezi. Ebben a filmben a vörös fürtös skót királylány azt mutatja meg, hogy nem feltétlenül baj, ha valaki nem mindent pont úgy csinálna az életében, ahogyan azt a „lányoknak szokás”. Főleg mert koronként és társadalmanként változik, hogy ez micsoda... Persze az se baj, ha igen – csak ő maga dönthesse el.

A modern civilizáció történelmében a női egyenjogúságért vívott harc és a feminizmus is a szüfrazsettekkel kezdődött el igazán, akik a 20. század elejének Angliájában küzdöttek azért, hogy a nők is beleszólhassanak a hazájuk sorsába, azaz szavazhassanak a választásokon. Ebben a női sztárparádét hozó filmben egy közéjük keveredő egyszerű munkásnő szemén át lehetünk tanúi a mozgalom legfontosabb időszakának, és annak, hogy az a harc bizony sokszor szó szerint volt értendő.

Hiába játszódik a jelenben, a benne megjelenő vidéki törökországi szokásjog évszázadokkal ezelőtti időket idéz: a Mustang öt lánytestvérről szól, akiket egy ártatlan, fiúkkal közös fürdőzés után a közösség megbélyegez, a családjuk pedig a kiskorúságuk ellenére elkezdi erőszakkal kiházasítani őket a szégyent elkerülendő. Az öt lány ötféleképpen reagál az életének gyökeres megváltozására, és van közöttük olyan, aki semmi áron sem hajlandó fejet hajtani.

Alig néhány évtizeddel ezelőtt még a világ egyik legmodernebb és legfejlettebb intézményében, az amerikai űrkutatási központban is problémás ügynek számított, ha valaki nő, pláne fekete nő. A számolás joga annak a három női tudósnak a történetét meséli el, akiknek egészen elképesztő előítéletek hadával kellett megküzdenie, hogy azon dolgozhassanak a NASA-nál, amihez mindenkinél jobban értettek.

Glenn Close sokadik Oscar-jelölését hozta el ez a film, de sokadszorra sem sikerült megkapnia érte a díjat. Ettől függetlenül persze óriásit alakít egy olyan nő szerepében, aki a saját művészi karrierjét feláldozta az író férje kedvéért, és évtizedek múltán, a Nobel-díj kiosztása kapcsán lázad fel az igazságtalanság ellen. Mert a díjazott műveket valójában ő írta...

A szüfrazsettek a nyugati világ nagy részében már a 20. század első felében kiharcolták a nők szavazati jogát, de akadtak országok, ahol ez csak meglepően későn következett be. Svájcban például csak a hetvenes években, és ez a vígjáték egy fellázadó háztartásbeli feleség alakján keresztül mutatja be, hogyan is történt mindez.

Március 21-e óta játsszák a magyarországi mozik a Colette-et, melynek főhőse valóban élt személy: Sidonie-Gabrielle Colette francia írónő, akinek mozgalmas életéből azt a fiatalkori szakaszt láthatjuk a filmben, amikor a férje árnyékából kitörve önálló alkotóvá és független nővé vált.