Pesti mesék - Az ország egyetlen körterének története

Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr -
Pesti mesék Fehérvári út Kelenföldi pályaudvar Móricz Zsigmond építészet Gellért-hegy 1956-os forradalom 4-es metró magazin történelem Budapest Móricz Zsigmond körtér fonódó villamoshálózat
Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok és a Nagykörút után most következzen a Móricz Zsigmond körtér.

Akik budapestiek, azok eleve így tanulják meg a nevét, de egy idő után talán az ő fejükbe is szöget üt. Akik vidékiek, azoknak rögtön furcsán hangzik az, hogy Móricz Zsigmond körtér, pláne ha a budapestiek úgy emlegetik, ahogyan a legtöbbször szokták: „A Körtér". Azért is tehetik meg, hogy egyszerűen csak így hívják, és azért is lehet furcsán hangzó ez a név, mert Budapesten, sőt az egész országban sincs még egy körtér. Mintha ezt a közterület-típust szándékosan a Móricz Zsigmond körtér kedvéért találták volna ki. Pedig nem is kör alakú, de akkor mi lehet a titok nyitja?

Ahol most a Móricz Zsigmond körtér található, ott még a XIX. század végén is csak egyetlen vendégfogadó állt, és néhány ipari-mezőgazdasági épület, lakóházak egyáltalán nem.

Neve sem volt a területnek, egyszerűen a Székesfehérvárra vezető országút (a mai Fehérvári út elődje) találkozott itt egy kereszteződében a Gellért-hegyet megkerülő budai úttal. Rövidesen viszont elkezdett kiépülni a környék, bérházak emelkedtek a magasba, és megjelent a villamos is, amivel már 1898-tól el lehetett jutni a Kelenföldi pályaudvarig. A villamoshálózat gyorsan fejlődött, és ez lett a kulcsa a körtér elnevezésnek is. 1912-ben ugyanis hurokvágány-rendszert építettek a tér központja köré, és a villamosok már fonódva, körbemenve is tudtak haladni, majd ezt a mintát követték a közutak is.

A villamoshálózat gyorsan fejlődött, és ez lett a kulcsa a körtér elnevezésnek is Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

A tér központja akkoriban még nem ott volt található, ahol ma (azaz a Gombának becézett épületnél). Hanem ott, ahol ma a Szent Imre szobor áll, amelyet 1930-ban avattak fel. Ekkor már Horthy Miklós térnek hívták a területet, méghozzá 1929 óta, ez lett az első hivatalos neve a térnek.

Az említett Gomba pedig 1942-ben épült meg, és egészen az 1960-as évekig az akkor még létező nagytétényi/törökbálinti HÉV végállomásaként szolgált. Mivel pedig kerek az alakja, sokan tévesen az épületről eredeztetik a körtér nevet.

A Gomba fontos szerepet töltött be az 1956-os forradalomban is, amikor a Körtér a szovjet hadsereg ellen harcolók egyik legfontosabb stratégiai központja volt, lőszer- és fegyverraktárként szolgált. A Körteret pedig ekkor már nem csak a népnyelvben hívta így mindenki, de a hivatalos elnevezésbe is bekerült a szóhasználat, hiszen 1945-től hívják Móricz Zsigmond körtérnek.
A tér életében a hatvanas évek hozott jelentős változást, amikor a HÉV-vonalat villamosokkal váltották ki, a Gombából pedig bérletpénztár és műszaki raktár lett. A XX. század végére csúnyán le is romlott az állapota, de a tér felújításával párhuzamosan új funkciót kapott, most leginkább üzlethelyiségek találhatók a tágas üvegablakai mögött. 2014 óta pedig a 4-es metró is közlekedik a Móricz Zsigmond körtéren, ami alaposan átformálta a felszíni közlekedést is. Fonódó villamosok ugyan újra vannak a téren, de körbe már nem tudnak járni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.