Tudtad, hogy 130 évig nők irányították az Oszmán Birodalmat?

Az Oszmán Birodalom évszázadokon át megkerülhetetlen szereplője volt a világtörténelemnek, első számú vezetője pedig szinte isteni hatalommal bírt. Ám az idők során akadt röpke 130 év, amikor ezt a hatalmat nem férfiak birtokolták, hanem nők – ez volt a nők szultanátusának kora.

A nők szultanátusának pontos kezdete nem ismert, de többen arra az időre teszik, amikor az 1500-as évek közepén a régi szultáni palota leégett, és így Hürrem szultána áttette székhelyét a Topkapiba. Ebben az időszakban, illetve az ezt követő több mint száz évben, a hárem vezető asszonyainak hatalma és politikai befolyása egyre erősebbé vált, ugyanis

A későbbi „női szultánok" többsége szolgasorból származott, ám az, hogy fiúörököst szültek és magukhoz ragadták a hatalmat - a háremen belül és kívül - a birodalom első számú emberévé tette őket. Fontos tudni, hogy az Oszmán Birodalomban nem automatikusan az elsőszülött fiú kapta meg a hatalmat, hanem az, aki felül tudott kerekedni a többi örökösjelöltön. Így az anyák onnantól kezdve, hogy fiút szültek, ádáz csatát vívtak azért, hogy minél többeket maguk mellé állítsanak – ugyanis arra az örökösjelöltre, aki a hatalmi harcban alul maradt, selyemzsinór (azaz halál) várt. Nem is csoda tehát, hogy a hárem legbefolyásosabb asszonyai – akik fiút szültek – mind a saját gyermeküket akarták szultánnak, hiszen jóformán csak így biztosíthatták az életüket. Arról nem is beszélve, hogy az, akinek a gyermeke szultán lett, megkapta a válide szultána címet, ezzel pedig a palota és a hárem teljhatalmú úrnőjévé vált, sőt akár ennél magasabb babérokra is törhetett.

Hürrem szultána

Hürrem szultána Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka néven született, de Európában Rokszolána, Roxa néven emlegették. Ő volt a legelső nő, aki az Oszmán Birodalomban nagyon komoly hatalomra tett szert. Egyszerű ágyasként került I.Szulejmán háremébe, ám rövid időn belül sikerült a szultán kedvenc feleségévé válnia.

és a mindenkori szultán feleségének járt. Öt gyermeket szült I.Szulejmánnak, köztük a következő szultánt is.

Köszem szultána

Köszem szultána Anasztázia Noémi néven született Görögországban, és 15 évesen került I. Ahmed szultán háremébe, ahol később a válide és a haszekiszultána címet is megkapta.

Először, amikor I.Ahmed halálát és fiuk, IV. Murád trónra lépését követően – Murád korára hivatkozva – az állam hivatalos kormányzójának nyilvánította magát. Másodszor pedig, amikor IV. Murád halálát követően negyedik fia, Ibrahim került trónra, aki viszont teljesen alkalmatlan volt az uralkodásra, így nem sokkal később Mehmedet, hétéves unokáját segítette hatalomra, aki helyett - akárcsak korábban Murád helyett - kormányzóként ő maga uralkodott.

Turhan Hatidzse szultána

Turhan Hatidzse szultána 12 évesen került Ibrahim háremébe. Anyósa Köszem szultána volt, akivel ádáz csatát vívtak később a hatalomért, mivel Ibrahim meggyilkolása után Köszem magához ragadta a hatalmat, ami pedig IV. Mehmed anyjaként és válide szultánaként neki járt volna. A viszályból végül ő került ki győztesen.

olyannyira nem, hogy amikor az új nagyvezír megkapta a kinevezését – természetesen Turhantól –, akkor a szultána lemondott politikai hatalmáról. Ezzel pedig véget is ért a nők szultanátusa.