A román ortodox egyház építtette meg a pesti éjszakai élet egyik központját

Pesti mesék román ortodox egyház Budapest Gozsdu Udvar
Magyarbarát román ügyvéd adta a nevet ennek a különleges építészeti komplexumnak, ami manapság a pesti éjszakai élet egyik jellegzetes helyszíneként szolgál. Pesti mesék sorozatunkban ezúttal a Gozsdu udvar nevének és történetének nyomába eredtünk.

A Gozsdu udvar valójában nem egyetlen udvar, hanem udvarok láncolatából álló komplexum, ami afféle belső sétányként köti össze Pest belvárosában a Király és a Dob utcákat. Ez a terület persze sokáig egyáltán nem számított belvárosnak, sőt évszázadokig egyenesen kívül esett az akkori Pest (azaz körülbelül a mai V. kerület) városfalain. Akkoriban csak majorságok és mezőgazdasági területek feküdtek a környéken, ami aztán a 18. századtól kezdődően népesült be lakóövezetként is. Főként kereskedők és kisiparosok költöztek ide, akik aztán munkát adtak az egyre jobban gyarapodó fővárosba újonnan érkezőknek. Az itteni lakosok főként németek voltak, ahogy az akkori utcanevekből is látszik, majd a 18. század végétől kezdődően ez lett az egyik tipikus lakókörnyéke a betelepülő zsidóságnak is. A 19. században már a mai Király utca környéke számított az egyik leginkább sokszínű városrésznek, ahol németek, zsidók, szlovákok éltek együtt magyarokkal, és az asszimiláció révén egy közös nagyvárosi kultúra tudott kialakulni. A kiegyezést követően már az itt lakók nyelve is átváltott az addig általános németről a magyarra, és ekkoriban a Király utca Pest városának legnépesebb utcájának számított a maga 7596 lakosával.

A 19. században már a mai Király utca környéke számított az egyik leginkább sokszínű városrésznek Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.149

Ekkoriban született meg a Gozsdu udvar is, kalandos úton-módon. Az épületegyüttes névadója Gozsdu Manó ügyvéd, akinek a neve magyaros változatban hangzik így, az eredeti Emanoil Gojdu helyett. A Nagyváradon 1802-ben született Gozsdu ugyanis román nemzetiségű, noha anyai ágon magyar felmenőkkel is rendelkezett. A két nép és két kultúra közötti közvetítést egész életében küldetésének tekintette, és a saját életútjában is megvalósította. Pozsonyban járt jogi egyetemre, majd élete jelentős részében Pesten élt. Fiatal ügyvédként kezdte, majd egyre magasabbra emelkedve a társadalmi ranglétrán, fontos közéleti pozíciókat is betöltött, miközben jó barátságot ápolt a reformkori magyar értelmiség különböző tagjaival. Közben nem feledkezett meg a gyökereiről sem: egész életében támogatta a görögromán egyházat, és a tehetséges, de alacsonyabb sorból származó diákokat.

Gozsdu Barabás Miklós festményén Forrás: Wikipedia/Barabás Miklós festménye

Ezen utóbbi tevékenységei vezettek a Gozsdu udvar megszületéséhez is, ami azonban különös módon csak az építtetőjének halála után évtizedekkel készült el. Gozsdu Manó ugyanis jelentős vagyont halmozott fel, aminek nagy részét ingatlanokba fektette, és már a 19. század közepén megszerezte azokat a telkeket a Király utca mellett, ahol később helyet kapott cikkünk tárgya. A terület felparcellázására 1854-ben kapott engedélyt, és először raktárépületeket húzatott fel ide az ekkoriban a közélettől már visszavonult Gozsdu, akinek egyik házasságából sem született gyermeke. Így aztán amikor 1870-ben elhunyt, a végrendeletében a vagyona nagy részét a román ortodox egyház kezelésében álló Gozsdu Alapítványra hagyta. Ez az alapítvány fektette be aztán a pénzt a Gozsdu udvar megépítésébe, a névadással a jótevőjükre emlékezve.

Az udvarokba egyből pezsgő élet költözött, ami akkoriban főleg kereskedelmi tevékenységet jelentett Forrás: Fortepan / Gara Andor

A Gozsdu udvar így 30 évvel Gozsdu Manó halála után, 1900-ban kezdett el megvalósulni a terveztetéssel, de mindenféle engedélyeztetési viták és huzavonák miatt csak 1915-ben épült meg. A Czeigler Győző tervei alapján épült komplexum végül hét épületet, és a közöttük lévő hat, egymásba nyíló udvart foglalta-foglalja magába. Az udvarokba egyből pezsgő élet költözött, ami akkoriban főleg kereskedelmi tevékenységet jelentett. Az Erzsébetváros közepén elhelyezkedve a Gozsdu udvar fontos részévé vált a korabeli zsidónegyednek is, emiatt pedig a második világháború vészterhes éveiben szomorú helyszínné is változott a pesti gettó részeként. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a városrészt az udvarral együtt, amelyet 1952-ben a kommunista hatalom államosított, és egy 1953-as magyar-román államközi szerződéssel végleg elvett a Gozsdu Alapítványtól. Az udvar és a házak állapota a következő évtizedekben folyamatosan romlott, a rendszerváltás éveire már régen üresen álltak az épületek. A romos udvaros sora nem is állt nyitva a járókelők előtt, viszont annál nagyobb lelkesedéssel használták a különleges látványa miatt hazai és külföldi filmes stábok.

2009-ben újult meg teljesen a Gozsdu udvar Forrás: MTI/Róka László

A rendszerváltás után magánbefektetőknek értékesítették az épületkomplexumot. A kétezres évek elején az akkor még romos udvarsor egyik középső fertályában romkocsma is nyílt egyetlen szezon erejéig, majd 2009-ben újult meg teljesen a Gozsdu udvar. Luxuslakások, parkolóház, vendéglátóhelyek kerültek ide, a pezsgő éjszakai élet fontos helyszíne lett az épp ekkoriban kifulladó Hajógyári-sziget helyett. A bulinegyed növekedésével egyre nőtt a Gozsdu udvar népszerűsége is, és ha talán manapság, a pandémia és világválság sújtotta időben nem is látogatják annyian, mint néhány éve, de még mindig a pesti éjszaka egyik biztos pontjának számít.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.