Pesti mesék - Tudod, miért épp Corvin lett a köz, a mozi és a negyed neve?

A mai Corvin-köz- és negyed környéke évszázadokig kívül esett Pest városának határain. Olyannyira, hogy a 18. század elejéig itt még főként kertek és szántóföldek feküdtek, sőt itt húzódott a Rákos-árok is egy benne csobogó patakkal, körülbelül a mai József körút nyomvonalán. A 18. század folyamán aztán egyre inkább lakóházak, templomok, majd kiépülő utcák váltották fel a mezőgazdasági hasznosítású birtokokat, a külterületből előbb külváros lett, majd 1777-től Józsefváros részeként hivatalosan is Pesthez csatolták.

A beinduló iparosodás folyományaképpen különféle üzemek is települtek az (akkori) város szélére, így a 19. század elején egy szeszgyár is, amit 1853-ban Gschwindt Mihály vásárolt meg, és fejlesztett rövid időn belül az ország legnagyobb likőrgyártójává. Ez a gyár állt a mai Corvin mozi helyén, az ún. Gschwindt-telken, egészen a 20. század első évtizedéig, amikor a világvárossá növő Budapest terjeszkedésének, legfőképp a Nagykörút kiépülésének áldozata lett. 1911-ben bontották le a gyárat, de a helyére nem kerültek rögtön új épületek: a mai Corvin-köz területén lévő foghíjtelken egy ideig korcsolya- és teniszpálya működött.

Erre az üres területre álmodta meg a Corvin mozi épületét Bauer Emil építész, amit 1922-ben avattak fel, és akkora eseménynek számított a megnyitója, hogy az ünnepségen részt vett Horthy Miklós kormányzó is, Kosztolányi Dezső pedig verset írt az alkalomra.

„Itt lenni nem lehet, csak látszani
és élni-halni nem, csak játszani.
Lakója nincs,
vendége van ezer
s a szíve mind
egyszerre ver.
Így áll a nagyvárosba, hol a bérház
üvölt s a korcsma lármáz.
A klinikák és temetők között
az égbenéző, ködbe-öltözött.
Babonás és csoda.
Tündéri palota,
mely sorsokat remekbe mintáz.
Az álmainknak várfoka: a színház."

(Kosztolányi Dezső: Szavak – A Corvin színház megnyitójára)

De miért épp Corvin lett a filmszínház neve? A Hunyadiakra utaló elnevezés a két világháború közti Magyarország emlékezetpolitikája révén népszerűnek számított: ekkor alapították a Corvin-láncot, és épült meg néhány sarokkal innen a Corvin-áruház is. Az alapítók is azzal indokolták a névválasztást, hogy „fő szempontja a tudományos, erkölcsnemesítő, nemzetnevelő és hazafias irány érvényesítése, tehát olyan célok, melyek teljesen megfelelnek a nemzeti királyunkhoz: Corvin Mátyáshoz fűződő hagyománynak, akinek relief képei díszítik mozgóképszínházunkat". Ugyanakkor az is bizonyosan szerepet játszott a döntésben, hogy a mozi alapítói között ott volt az a Corvin Filmgyár, ami ekkoriban Európa harmadik legnagyobb filmstúdiójának számított. Először a mozi állt tehát itt, és csak 1927 után építették körbe a mai Corvin köz házaival, így a kialakuló utcácska a nevét a filmszínházról kapta.
Az így kialakított zegzugos köz pedig tökéletes stratégiai védelmi pontként szolgált aztán az 1956-os felkelők számára, főleg a szovjet tankok megérkezése után. Innen ellenőrizhették a Nagykörutat, az Üllői utat és a Petőfi hidat is, a Kilián laktanya pedig biztos bázisul szolgált. A Corvin közi harcosok a teljes szovjet harckocsiveszteség mintegy feléért voltak felelősek, nem véletlen, hogy ezen a környéken nagyobb károk érték a házakat, mint a világháborúban. Az József körút és Üllői út sarkán álló épületrészt nem is lehetett már megmenteni, a helyére modern stílusú épület került 1959-ben.

A Corvin köz harcosaira emlékeztet 1996 óta a mozi mellett álló Pesti srác szobra is, és ebben az évben újult meg maga a mozi is, többtermes multiplex filmszínházzá alakulva. A környék életében a következő jelentős változást 2007 hozta el, amikor hatalmas ingatlanberuházás indult a mozi és a köz mögötti területen. Az itt álló régi házakat sorban lebontották, és egy új sétány körül új lakóházak épültek. A történelmi nevet pedig ezek is megörökölték, így ma már létezik Corvin-sétány és Corvin-negyed is, az utóbbi az itteni tömegközlekedési megállók nevében is.

A Pesti mesék című sorozatunk korábban megjelent részeit ITT olvashatod.