5 nagyváros, ahol zöldfelületek növelésével küzdenek a globális felmelegedés ellen

A saját bőrünkön is érzékelhetjük, hogy a nagyvárosok bizony egyre forróbbak, főleg nyáron. 2100-ra a legsűrűbben lakott metropoliszokban 8 vagy akár több fokkal melegebb hőmérséklet várható – derül ki a Nature Climate Change folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányból.

A nagyléptékű hőmérséklet-emelkedés alapvetően két okra vezethető vissza: az egyik a globális felmelegedés, a másik pedig a városi hősziget nevű mikroklimatikus jelenség. A zsúfolt települések légterében kialakuló hőtöbbletért elsősorban a beépítettségi struktúra, a rengeteg beton- és aszfaltburkolat tehető felelőssé. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a hőhullámok komoly egészségügyi fenyegetést jelentenek, hatásukra jelentősen romlanak az életkörülmények, sőt veszélyeztetik a víztartalékokat is.

A megoldás többek között a zöldterületek, illetve -felületek (például tetőkertek, zsebparkok) arányának növelésében, valamint az épületek és az útburkolatok hőkibocsátásának visszaszorításában rejlik.
„A világos felületek (háztetők, homlokzatok, utcakövek) kiépítése növeli a sugárzás-visszaverést, a zöldfelületek pedig fokozzák a párolgást, vagyis csökkentik a levegő közvetlen melegítését. Ha a zöldfelület egy-egy háztetőn kel életre, az segíti a vízvisszatartást, így heves záporok idején csökkentik a csatornarendszer kiugró terhelését, túlfolyását" – olvashatjuk a Városklíma Műhely Városklíma Kalauz című kiadványában.

Bécs, Ausztria

Meglévő épületek homlokzatának kizöldítésére alkalmas modulok tesztelését kezdték meg az osztrák fővárosban. A Berta névre keresztelt zöldhomlokzatelemek egy 300 literes hatalmas ültetőedényből, megfelelő összetételű ültetőközegből, acélhálóból készült növénytámasztékból és ládánként két futónövényből állnak. A ládák építőkockák módjára összekapcsolhatók, így akár egész utcákat be lehet velük zöldíteni. Nagy előnye – azon túl, hogy hőségben 13 fokkal is csökkentheti a hőérzetet –, hogy akár 10 decibellel tompítja a közlekedés zaját. Ráadásul egy négyzetméternyi borostyán évi 1,7 kilogramm szálló port köt meg, a futónövények pedig életteret biztosítanak számos rovar- és madárfajnak.

Oszaka és Fukuoka, Japán

Oszakában a Namba Parks nevű irodakomplexum tetején egy nyolcszintes tetőparkot alakítottak ki. A fukuokai Acros Fukuoka egy egészen különleges építmény: a tetején egy 100 000 négyzetméteres park található, amely egyrészt kikapcsolódásra alkalmas szabadidőközpont a nagyközönség számára, másrészt hatékonyan csökkenti a nagyváros hőmérsékletét. A park ékessége a 15 szintből álló Lépcsőkert (Step Garden).

Varsó, Lengyelország

A Varsói Egyetem könyvtárának tetején egy elképesztően szép kétszintes tetőkert kapott helyet, méretét tekintve az egyik legnagyobb Európában.

Vancouver, Kanada

A Vancouveri Kongresszusi Központ tetejére 2008-ban több mint 400 ezer (!) fajta őshonos növény- és fűfélét telepítettek, a létesítmény a világ 10 legnagyobb tetőkertje közé tartozik. Enyhíti a nyári meleget és egyúttal minimalizálja az épület téli hőveszteségét.

Los Angeles, USA

A kaliforniai városban az elmúlt években több kerületben – magától értetődően a legforróbbakban – hófehérre mázolták az utakat egy újdonságnak számító, speciális, csúszásgátló anyagot tartalmazó bevonattal. A fehérre festett úthálózat a feketéhez képest jóval kevesebb hőt nyel el, így a környéken a hőmérséklet akár 7-21 Celsius-fokkal is csökkenthet - írja a Lakáskultúra.