Ezúttal a dohányzás veszélyeire irányítja a figyelmet az SZTFH „a tét Te vagy!” elnevezésű, fiatalokat célzó, preventív online kampánya

A minket körülvevő környezet folyamatos változása, illetve az ebből fakadó megfelelési kényszer nagy feszültséggel, stresszel járhat, ami komoly hatással lehet testi és lelki egészségünkre egyaránt. Az ilyen problémák kezelésének, levezetésének céljából gyakran alkalmazunk olyan módszereket, veszünk fel olyan szokásokat, amelyek hosszabb távon függést és testi-lelki egészségkárosodást okozhatnak.  

A „Szerinted megéri?” fő üzenetre fókuszáló „a tét Te vagy!” elnevezésű kampány egy komplex egészség- és tudatosságnövelő kezdeményezés, amely magára a dilemmára összpontosít, és mélyebb gondolkodásra késztet.  

A kampány szeptemberben a dohányzás egészségre ártalmas következményeinek bemutatását és az erre történő figyelemfelhívást helyezi előtérbe. Célja, hogy ráirányítsa a fókuszt mind az aktív, mind a passzív dohányzás kockázataira, továbbá azt is küldetésének tekinti, hogy a már dohányzók minél szélesebb körében elültesse a leszokás gondolatát. 

A kampány weboldala az alábbi linken érhető el: https://www.atettevagy.hu/  

Nikotinfüggőség: testi és lelki függés 

Függőnek általánosságban azt az embert nevezhetjük, aki az ismert (vagy akár tapasztalt) káros következmények ellenére ismételten használ egyes szereket vagy folytat bizonyos viselkedést. A legtöbb függőség az idő előrehaladtával jellemzően egyre súlyosbodik és látványosan rombolja a függő életének több területét is, kihatva ezzel az egészségére, a munkájára, a családi-baráti kapcsolataira is. A dohányzás káros hatásai más függőségekhez viszonyítva hosszabb idő alatt mutatkoznak meg, és elsősorban a dohányzó szervezetére, illetve – a passzív dohányzás miatti kitettség által – a környezete egészségére hatnak ki.  

Aki dohányzik, jó eséllyel megtapasztalhatta már a nikotin elvonási tüneteit. A nikotin enyhe stimuláns, ami élénkséget okozhat, ahogy az agy egyes idegsejtjeihez kapcsolódik. Amikor a nikotin hatása megszűnik, az adott idegsejtek „elfáradnak”, ezzel a dohányos nyomottabb állapotba kerül, és már nyúlna is az újabb cigarettáért. A dohányosok idegrendszere a dohányzástól megváltozik: úgy érezhető, hogy rendszeres nikotinbevitelre van szükség az optimális működéshez. Ráadásul a dohányzáshoz különböző „rituálék” is kapcsolódhatnak, ilyen lehet a reggeli kávé mellé elszívott cigaretta nyugalma, vagy a kollégákkal, barátokkal való közös dohányzás hangulata.  

A dohányzás abbahagyása testi és lelki tünettel is járhat. A testi tünetek közé tartozhat az éhségérzet megnövekedése, a feszültségérzet, esetleg fejfájás, emésztési zavarok jelentkezése. A lelki tünetek közé az ingerlékenység, indulatosság, szorongás, nyugtalanság, türelmetlenség, koncentrációs- és alvászavarok tartozhatnak. A dohányzást abbahagyva előfordulhat, hogy ezek valamelyikét megtapasztalja a nikotinfüggő, de idővel ezek az elvonási tünetek elmúlnak, akárcsak a dohányzással járó kellemetlen szag, miközben a káros szenvedélyre elköltött pénz is megmarad.  

Leszokni bármely életkorban érdemesebb, mint folytatni a dohányzást! 

Eredményesebb lehet a leszokásban, ha nemcsak a dohányzást hagyja el a dohányos az életéből, hanem életmódot is vált. A feszültségeket érdemes sporttal, mozgással levezetni, betartva a fokozatosság elvét. A dohányzás után maradt űr más olyan tevékenységekkel is kitölthető, amelyek feltöltőek, támogatóak a mindennapokban. Nagyon fontos a támogató környezet is: a család, a barátok, a kollégák tudnak támogatást nyújtani a leszokásban, amennyiben ezt megelőzi egy mély, feltáró beszélgetés a problémával kapcsolatosan. 

Középpontban a fiatalkorúak megóvása  

A már hivatkozott OECD-kutatás szerint a serdülők (15 éves korosztály) dohányzása az elmúlt évtizedben a legtöbb uniós országban számottevően csökkent, de a fenti erőfeszítések ellenére még mindig túl sok fiatalkorú dohányzik. Az uniós országokban átlagosan a 15 évesek több mint egyhatoda (17%), Magyarországon a 15 évesek 29%-a számolt be arról, hogy legalább egyszer cigarettázott a megkérdezést megelőző hónapban. Az uniós országokban a 15 évesek körülbelül egyötöde (22%) használt elektronikus cigarettát a megkérdezés előtti egy hónapban. Magyarországon pedig a 15-24 éves korosztály 5,4%-a rendszeresen e-cigarettázik. 

Kutatások azt igazolják, hogy a serdülőkori dohányzás intenzitása összefüggésben áll a későbbi dohányzási szokások kialakulásával: azok, akik tinédzserként kísérleteztek cigarettával, nagyobb valószínűséggel válnak a 20-as éveikre napi dohányosokká. Emellett arra is rámutatnak, hogy minél későbbi életkorban próbálja ki valaki a dohányzást, annál kevésbé valószínű, hogy felnőttként rászokik, illetve annál valószínűbb, hogy a negyvenes éveire abbahagyja a dohányzást. 

A kamaszkor a kísérletezés időszaka, amikor a fiatalok néha az egészségre káros viselkedési formákat is kipróbálnak. A fiatalkorúak dohányzása a rászokás kockázatán túl számos egészségügyi következménnyel is járhat. A dohányzás már rövidtávon növeli a légzőszervi betegségek, például az asztma kockázatát, hosszú távon pedig a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák kockázatát. 

Mit tehet a szülő? 

A szülőnek kulcsszerepe van abban, hogy a gyereke ne kezdjen el dohányozni vagy egyéb nikotintartalmú terméket használni. A kiskamasz korosztály különösen kitett a barátok, osztálytársak és a közösségi média hatásainak, hiszen ebben a korban még formálható a személyiségük és könnyebben befolyásolhatók is. A szülők azonban erős védőfaktorok lehetnek, ha odafigyelnek.  

Fontos a következetesség és példamutatás azzal, hogy a szülő sem dohányzik! A megelőzésben különösen fontos szerepet játszik a kommunikáció, így nyíltan szükséges beszélgetni a témáról a gyermekekkel. Fenyegetés helyett jobb megoldás elmagyarázni, miért nem érdemes rágyújtani, vagy rászokni a dohányzásra. Támogató hozzáállással el kell érni, hogy a külső ingerek ellenére határozott legyen, és éles helyzetben tudjon nemet mondani. 

Ha gyanús terméket talál a gyermekénél, vagy kiderül, hogy már ki is próbálta a dohányzást, igyekezni kell higgadtan elbeszélgetni vele. „Miért próbálta ki?” – hasznos törekedni a motivációi megértésére. A nikotinfogyasztás következményeinek feltárásával, közös szabályok meghozatalával – amelyeket az egész család következetesen betart – ugyancsak nagy eredményeket lehet elérni. Hasznos ilyenkor segítséghez fordulni, szakembertől, például iskolai pszichológustól tanácsot kérni. Az alternatív nikotintermék megtalálása sem bagatellizálható el a gyereknél, ezek használata szintén veszélyes – sőt, sok esetben az egészségügyi kockázat mértéke nem is állapítható meg egyértelműen bizonyos termékek esetén. 

Fontos tudatosítani a gyermekekben, hogy ne próbálja ki a dohányzást, mert a nikotin függőséget okoz. Rászokni könnyű, leszokni róla nagyon nehéz, ezért ne tegye ki magát ennek. Nemcsak a cigaretta kockázatos, hanem az olyan nikotintartalmú termékek is, mint például az e-cigi. Ha megkínálják, azért se fogadjon el ilyen terméket senkitől, mert nem lehet biztos abban, hogy az illető honnan szerezte be. Ha utcai árustól vagy internetről származik a termék, nem lehet tudni, hogy pontosan milyen káros anyagokat és mennyi nikotint tartalmaz. Ez különösen veszélyes. Ha már kipróbálta a cigarettát vagy más alternatív nikotinterméket, orientálni kell a használat minél előbbi abbahagyására, a leszokásra. 

A dohányzás a megelőzhető halálozások vezető oka az EU-ban és Magyarországon is. Habár az utóbbi években jelentős előrelépés történt a dohányzás visszaszorítása terén, a dohányosok száma továbbra is igen magas az EU-ban. Az OECD 2024 végén publikált „Health at a Glance: Europe 2024” című kutatása szerint 2021-ben közel 500 000 haláleset volt dohányzáshoz köthető Európában. A dohányzás számos szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegség fő kockázati tényezőjeként jelentősen hozzájárul a különböző ráktípusokhoz is, leginkább a tüdőrákhoz, amely az összes rákos haláleset közel 20%-át tette ki az EU-ban 2021-ben. A kutatás adatai szerint 2022-ben az EU országok felnőtt lakosságának átlagosan 18,4 százaléka dohányzott naponta, Magyarországon ez az arány a kutatás szerint közel 25 százalék.  

Az uniós országok különféle intézkedéseket alkalmaznak a fiatalkorúak megóvására és a felnőtt lakosság dohányzásának visszaszorítására. Ezt a célt szolgálják egyebek mellett a jövedéki adók emelése, a dohányzási tilalmak kiterjesztése a szabadtéri területekre, a reklámkorlátozások, a fiatalkorúak dohányvásárlásának tilalma, a dohánybolti értékesítés, a dohánytermékek egységes csomagolása, valamint a cigaretták és elektronikus cigaretták ízesítési tilalma.  

Segítség a leszokáshoz: 

https://www.leteszemacigit.hu/  

https://www.leszokastamogatas.hu/  

https://dohanyzasvisszaszoritasa.hu/  

https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/dohanyzas.html