Szőlőhegyből lett luxusövezet, egy muszlim dervis síremléke játszott főszerepet a nevének kialakulásában, és az egyik szomszéd városrészt is ugyanígy hívják. A Rózsadomb egyike a fogalommá vált budapesti városrészeknek, és most alaposan utánajárunk a történetének.

Rovatunkban olyan jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok, a Nagykörút, a Móricz Zsigmond körtér és a budapesti gyógyfürdők után most a Rózsadomb következik.

Ha valakire, vagy valamire azt mondjuk, hogy „rózsadombi", az alatt legtöbbször nem konkrétan azt értjük, hogy a II. kerület egy bizonyos városrészéhez kötődik, hanem hogy elit réteghez tartozó, kivételezett helyzetben lévő, luxus és gazdagság által körülvett. A Rózsadomb villanegyede jó ideje fogalommá vált a közbeszédben, miközben az ezt eredményező tulajdonságok már nem is feltétlenül mind igazak rá napjainkban.Hivatalosan Rózsadombnak a II. kerület azon városrészét hívjuk, amelyet a Bimbó út, az Alsó Törökvészi út, a Vérhalom utca, a Veronika utca és a Zivatar utca határolnak. Ugyanakkor tágabb értelemben Rózsadombként szokás hivatkozni az egész, a Margit híd budai hídfőjétől felfelé induló dombos-hegyes lakóövezetre, amelyben Csatárka, Látó-hegy, Pálvölgy, Zöldmál, Szemlőhegy, Törökvész, Vérhalom és Rézmál városrészek is megtalálhatók a Rózsadomb mellett. Rézmálnál álljunk is meg egy pillanatra! A furcsa hangzású névben a Réz nem a fémet jelöli, hanem rózsát jelent a régi magyar nyelv szerint, a „mál" pedig ugyanabból a finnugor tőből származik, mint a „mell", és domborulatot (is) jelent. Tehát Rézmál is valójában Rózsadomb, csak régiesen mondva.

Rózsadomb és a Gül Baba türbéjeForrás: Shutterstock

De miért pont a rózsákról kapta a nevét ez a dombos terület? A megfejtés Gül baba személyéhez kötődik, aki bektási dervis, azaz egyfajta muszlim szerzetes (nem mellesleg pedig filozófus és költő is) volt, és aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. Az ostrom során viszont elhunyt, de olyan jelentős személyiségnek számított, hogy a legenda szerint maga Szulejmán szultán is vitte a koporsóját, a sírhelye fölé pedig a budai pasa néhány évvel később díszes emlékhelyet, ún. türbét emelt. Ez az a Gül baba türbéje, amely ma is megtalálható a főváros egyik leghangulatosabb utcája, a Gül baba utca tetején, természetesen a Rózsadomb városrész területén. Gül baba nevének jelentése magyarul „Rózsák Atyja", de hogy miért így hívták a dervist, azzal kapcsolatban már több teória létezik: Egyes elméletek szerint a rózsa egy lelki értelemben vett rangjelzésnek számított a dervisek között, más források szerint egyszerűen Gül baba mindig hordott egy rózsát a turbánjába tűzve. Az is könnyen lehet, hogy utólag, már a halála után ragasztották rá ezt a nevet, miután a síremlékét övező rózsakertek híressé váltak. Vagy épp fordítva, azért ültettek rózsakerteket a türbe köré, mert eleve ezzel a virággal azonosították a híres halottat. Az a legenda viszont bizonyosan nem igaz, hogy Gül baba hozott volna először Magyarországra rózsákat – sokkal inkább hódítási, mint virágültetési céllal érkezett.
Gül baba alakja ugyan mitikussá vált (Huszka Jenő még operettet is írt róla), de maga a türbe sokáig magányosan állt a budai domboldalon, hiszen ekkoriban még egyáltalán nem számított ez lakóövezetnek. Egészen a 19. század végéig szőlőhegyként hasznosították a környéket, és csak utána kezdett el Budapest növekedésével párhuzamosan üdülőterületté válni. Eleinte inkább nyaralók, hétvégi telkek kaptak itt helyet, majd a belvárosi nyüzsgést és szűkösséget megunó korabeli elit építtetett tágas villákat magának. A második világháború utáni kommunista hatalomátvétellel ezeket a villákat nagyrészt elkobozta a pártállam, és a saját elitjének, azaz a magas rangú funkcionáriusoknak utalta ki. A népnyelv persze erre is reagált, és gúnyosan Káderdűlőnek kezdte hívni a környéket.
A Rózsadomb napjainkban is felkapott és drága környéknek számít a szép fekvése, a belváros közelsége, az építészeti adottságai és a hagyományai okán, ugyanakkor már egyáltalán nem emelkedik ki ezzel a környező városrészek közül. Sőt, ha egész Budapestet nézzük, számos olyan városrészt találunk, amely mára már „rózsadombibb" a Rózsadombnál.