Pesti mesék: a Kopaszi-gát nevének és történetének nyomában

Forrás: Fortepan/Hirschler Károly -
Pesti mesék Kopaszi-gát történet
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Egy sima felületű zátonyról kapta a nevét, egykor egy hatalmas tavat határolt, és még a 19. század végének bulinegyede is itt terült el. Cikksorozatunkban a Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok, a Nagykörút, a Móricz Zsigmond körtér, a budapesti gyógyfürdők, a Rózsadomb, a Szabadság-szobor, Józsefváros és a Boráros tér után most a Kopaszi-gát következik.

A Kopaszi-gát nevének valóban van köze a kopaszsághoz, mint ahogy azt első hallásra is gondolnánk, de ne keressen senki semmiféle tar dolgot a hely jelenlegi vagy múltbeli megjelenésében, mert csak közvetve kapta ezt a nevet, nem a saját tulajdonságai alapján. A ügyben ludas az úgy nevezett Kopaszi-zátony volt, ami a Duna medrében feküdt régen, és a jeges folyó rendszerint simára, azaz kopaszra csiszolta.

Ekkoriban (vagyis a 19. század végéig) még nagyon másképp nézett ki a Duna medre és folyása, mint manapság. A Gellért-hegy után a maihoz hasonlóan jobbra kanyarodott ugyan a folyó, de ott teljesen szétterült, a partjain mocsaras területek feküdtek – a közepén pedig az a bizonyos Kopaszi-zátony. Ez a zátony feltehetőleg alaposan hozzájárult ahhoz is, hogy az 1838-as nagy pesti árvíz idején a Dunán felhalmozódó jég nem tudott levonulni, felgyűlve pedig gátat képezett, aminek a végén a városra zúdult az víz, romba döntve Pest nagy részét. Ezután határozták el a hatóságok a folyó szabályozását, ami azonban csak lassan, évtizedek alatt valósult meg.

1870-től kezdődően indultak meg a munkálatok, először a ráckevei Duna-ág lezárásával, majd a Kopaszi-zátonyt is magába olvasztó Kopaszi-gát megépítésével. A gát ekkoriban még sokkal hosszabban húzódott – egészen pontosan sokkal északabbról, a mai Gellért-tér környékétől indult. A belső oldalán pedig nem csak egy vékony Duna-holtág volt található, hanem egy hatalmas tavat választottak le vele, melynek másik végén épült meg a Déli összekötő vasúti híd. Az így kialakult Lágymányosi tó körülbelül azon a területen feküdt, ahol most a Műegyetem és az ELTE lánymányosi campusának épületei találhatók, vagy ahol délebbre most épül a MOL budapesti óriás toronyháza.
Az 1896-os milleniumi ünnepségek idején élelmes vállalkozók üzleti lehetőséget láttak a Lágymányosi tóban, és egy komplett szórakozónegyedet telepítettek ide, a kor Közép-Európájának legnagyobbját. A korabeli bulinegyed tematikája a mesés Kelet volt, ennek megfelelően Boszporusz névre hallgatott, és számos attrakcióval és épülettel, sőt saját kis szigettel is várta a mulatni vágyókat. Egy dologgal nem számoltak a működtetői: a Duna felől érkező szúnyogokkal. A vérszívókból ugyanis annyi lepte el a fénnyel-hanggal őket vonzó Boszporuszt, hogy menekültek a vendégek, és fél év után be kellett zárnia a vállalkozásnak.

Kopaszi gát, háttérben az Összekötő vasúti híd, jobbra a Nemzeti Torna Egylet épülete, 1929. Forrás: Fortepan/Hirschler Károly

A 20. század első éveitől kezdve elkezdték feltölteni a Lágymányosi tavat, építési területeket hozva létre. Megépült a Műegyetem, szeszgyár és téglagyár felhúzásával kezdődött kialakulni a részben még ma is meglévő dél-budai iparterület.
A Kopaszi-gát pedig fokozatosan benépesült eközben víkend- és csónakházakkal, kis vendéglőkkel. Noha közművesítésre nem került sor, sokan állandó jelleggel is itt laktak, akár lakáshajókban is. A hatvanas években itt alakult meg a ma is működő Spartacus Kajak-Kenu Egyesület és a BHG Búvár Klub is, a gáton pedig egy szabad- és egy fizetős strand is működött nyaranta.
A vadregényes állapotokat a kilencvenes évek második felétől már állandó veszély fenyegette, először az ide tervezett világkiállítás miatt, majd az ingatlanfejlesztők révén. Nem is kerülhette el a sorsát a Kopaszi-gát, ami végül az ezredforduló utáni években nyerte el a mai formáját, éttermeknek és kávézóknak helyet adó, hangulatos közpark formájában.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.