Könnyeket csalnak a szemünkbe, mosolyt varázsolnak az arcunkra: íme, a filmvászon legvarázslatosabb nagymamái

Az 1956-os forradalom idején játszódó filmben egy nagyobbacska család marad összezárva egy picike pesti lakásban, miközben kint tombol a történelem, és ebben a családban a nemrég elhunyt, örökké fantasztikus Törőcsik Mari a nagymama. Amikor pedig a nyugaton élő rokonoknak kódokkal próbálják meg elmesélni a telefonban, mi is történik idehaza, azt sosem feledjük.

Ha a Titanciról és Rose-ról van szó, akkor persze mindenki elsősorban Kate Winsletre gondol, de bizony ott van a film nem kevésbé megható kerettörténete is, amiben Rose immár nagymamaként, Gloria Stuart emlékezetes alakításában keresi fel élete szerelmének helyszínét. És meséli el azt nekünk, a filmtörténet egyik legemlékezetesebb románcát megteremtve – közben pedig el is búcsúzva.

Julie Andrews nem csak Mary Poppinsként, de Clarisse Renaldi királynőként is tündökölt a filmvásznon, és ugyanúgy rakoncátlan kölykökből faragott valaki mást, mindenki megelégedésére. Jelen esetben a sosem látott, amerikai tinilány unokájából, akinek történetesen át kéne vennie idővel a trónt a királyságban.

Coco mama nem is csak nagymama, hanem már dédmama is, a mexikói család legidősebb tagja, akinek az édesapjára már csak ő emlékszik egyedül – egészen addig, míg a rakoncátlan kisunokája egy csíny révén látogatást nem tesz a holtak birodalmába, ahonnan sok-sok kalanddal gazdagabban, és egy olyan dal birtokában tér vissza, ami Coco mama számára is oly sokat jelent. Mi pedig csak a könnyeinket törölgetjük a nézőtéren a saját nagymamáinkra gondolva.

Egy világsikert hozó anya-lánya sztoriba mi kellhet még a második részbe? Hát egy újabb generáció a családból, és mivel hangsúlyosan női történetről van szó, ez csakis a nagymama lehet. És mivel egy csillogó-villogó, életörömmel és fülbemászó dallamokkal teli glamúros musicalről van szó, ez a nagyi csakis a cseppet sem mamás Cher lehet!

A tavalyelőtti év egyik legüdébb mozis színfoltját jelentette ez az amerikai-kínai film, amiben a népes, és két országban élő család megtudja, hogy a nagyi halálos beteg – épp csak neki magának nem mondják el. Szerveznek viszont egy kamu esküvőt, hogy ebből az alkalomból mindenki utoljára találkozhasson vele. Hogy pedig ezt illő dolog-e így intézni, arról erősen megoszlanak a véleményeik, nem függetlenül attól, hol is élnek. De abban nem, hogy a nagyihoz milyen szeretet fűzi őket.

A koreai színésznő Yuh-Jung Youn számára Oscar-díjat ért a nagy története, aki az óhazából költözik át Amerikába a lányáékhoz, és aki eleinte mindenkit inkább az őrületbe kerget, mint hogy segítséget jelentene. Aztán idővel összecsiszolódik a bolondos nagyi és az amerikai álmot kergető család, ahogyan a koreai növények is megtalálják a helyüket az amerikai termőföldben.