Hátborzongató fotók egy elmegyógyintézet hajdani lakóinak életéről

Botás Enikő

2016.02.09.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A New York államban található Willard Elmegyógyintézet 1869-ben nyitotta meg kapuit a krónikus mentális betegségekben szenvedő emberek számára. A betegek reménnyel telve költöztek be az intézménybe, addigi életüket egy bőröndbe csomagolva vitték magukkal abban a hitben, hogy néhány hét, esetleg hónap után gyógyulva, kofferrel a kézben távoznak majd. A legtöbbjük azonban sosem hagyta el többé az intézmény falait.

Míg manapság korszerű gyógyszerekkel és terápiákkal próbálnak a mentális betegségekkel küzdők állapotán javítani, addig 100 évvel ezelőtt még sokkal brutálisabb eszközökkel "űzték ki" az emberek fejéből a kórságot. Egy elmegyógyintézetbe való beköltözés pedig sokszor egyenlő volt a halálos ítélettel.

Beköltözés a szanatóriumba, minden egy bőröndben, amire szükség volt. Vajon egy fegyver mit keresett a pipere és varrófelszerelés mellett? Fotó: Jon Crispin

Az ilyen intézmények legfőbb feladata inkább a betegek elkülönítése és őrzése volt, mintsem a konkrét gyógyítás. Viszont, ha gyógyításba fogtak, abban nem sok köszönet volt: az akkori módszerek ugyanis alig különböztek azoktól az eljárásoktól, amelyekkel a korábbi századokban az ördögöt akarták kiűzni a "megszállottakból".

Korabeli injekciós szett és parfümösüvegcse Fotó: Jon Crispin

A Willard Elmegyógyintézet is egy ilyen hely volt.

A Willardban egy beteg átlagosan 30 évet húzott le, a legtöbbnek esélye sem volt, hogy visszakerüljön a társadalomba.

Ha pedig egy beteg meghalt – és a nagyjából 50 000 beteg fele az intézmény falai között hunyt el – testét az intézménnyel szemközti utcában, névtelen sírokba temették.

Családi emlékek a visszatérés reményében Fotó: Jon Crispin

Az elhunyt betegek holmiját az intézmény padlásán tárolták, egészen 1995-ig, a kórház bezárásáig. 1995-ben egy dolgozó talált rá az összesen 400 bőröndre, bennük az 1910 és 1960 között beköltözött egykori lakók tárgyaival.

Kedvenc poharak otthonról, ütő és egy regény Fotó: Jon Crispin

Néhány évvel ezelőtt Jon Crispin fotós ablakot nyitott a múltra, kinyitogatta a bőröndöket, és egy fotósorozat keretein belül bemutatott egy apró részletet a Willard lakóinak életéből.