Müller Péter: Ti

2011.01.04. 5:30

Te és Én, de mit jelent a "Ti"? És akkor "Mi", hogy is vagyunk? Nő és férfi egymással, egymás nélkül, szenvedélyesen, örökös harcban és néha kimondhatatlan gyűlöletben. Miért? Müller Péter erre keresi a választ heti jegyzetében.

Egy párkapcsolat én-te viszonyban működik. Azt mondom a páromnak: te. És ő azt mondja nekem: te. Nincs más, csak én és te. "Te" vagyok neki. És ő is "te", nekem.
 
De néha, nagyon-nagyon ritkán ez megváltozik. "Ti" leszek. Így, többes számban. Azt mondja nekem, hogy "ti". Főleg, ha nagyon kiborul, és dühében kibuggyan a lelkéből, annak is az ősi mélységeiből ez a szó: ti.
 
"Ti mind ilyenek vagytok!" "Igen, ilyen nyomorultak és vacakok vagytok ti, mind!"
 
Kik ezek a "tik"? Nem a családom. Nem a pártom, a vallásom, nem a szakszervezetem, vagy az Írószövetség tagjai. Ez a "Ti" azt jelenti, hogy mi, férfiak.
 
Ebben az egyetlen kis szócskában megszűnik közöttünk minden intimitás, minden bensőséges hang és szeretet. Gyűlölet van benne. Megvetés. Hirtelen egy ellenséges fajnak vagy népcsoportnak a tagja leszek. Az elnyomóját látja bennem.  Az "urát." Vagyis a férfit.
 
Figyelj jól, mert egy ilyen pillanatban nagyon-nagyon mélyre lelátni. A női lélek titkába. És főleg az emberiség mélymúltjába.

Ez a "ti" az írott történelem előtti korokban született, amikor a Nagy Anya elvesztette uralmát és isteni méltóságát, és megszületett helyette a patriarchátus, a férfiuralom, ahol nemcsak az Ember, de minden földi hatalom, még az Isten is férfi lett.

Új világrend született. Ez volt a Nagy Jang hatalomátvétele s a mai napig tartó világuralmának kezdete.

Eredetileg a kozmikus egység a nemek fölötti egységet jelentette - "Ember" azt jelentette, hogy férfi és nő: együtt. De ez az egység széttört, és úgy alakult, hogy a nőkből alsóbbrendű teremtmények lettek. Emberek helyett némberek. Asszonyi állatok. Nőstények. Kellékei a párzásnak és a faj túlélésének. (Mulieres homines non sunt - "a nők nem emberek", mondta Szent Ágoston.)
 
Föl se lehetne sorolni azokat a történelmi rémtetteket és megalázásokat, amelyeket a férfi abban a meggyőződésben követett el a nőkkel, hogy erre kozmikus, örök érvényű fölhatalmazása van.
 
A szellembukás ugyebár Éva bűne. Szegény Ádám nem tehet róla.

iStockPhoto

És ezért a nő fájdalomban szül, megalázva él - és jobb férfitársaságba be sem engedték, soha.
 
Történelmünk férfi-történelem, melyben számos forradalom volt. Népek tűntek el, társadalmi rendszerek omlottak össze, világhatalmak dőltek össze, vallások süllyedtek el és születtek újak - de a férfiuralomban alig történt valami változás.
 
Csak a huszadik és huszonegyedik században, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a férfiuralom csődbe vitte a világot, sőt, katasztrófába, csak most kezdenek lassan-lassan változni a dolgok, s kezdik fölfedezni: lehet, hogy a nő is Ember.
 
Nő alatt én nemcsak a női nemet és sorsot értem, hanem a női lélek isteni erényeit is, melyet sohasem ismertek fel.  Sajnos, maguk a nők is ritkán.
 
Később beszélünk erről, mert a nagy újrafelfedezés csak most kezdődött el. Most érett meg a helyzet arra, hogy rájöjjenek, elsősorban maguk a nők, hogy lényükben olyan erők, bölcsességek, méltóságok színek és gazdagságok rejlenek, melyeket a férfivilág könyörtelenül elnyomott.
 
Három női szerepet ismert: a szeretőt (kurvát), a feleséget és az anyát. Képzeld el ugyanezt fordítva. Ha azt mondanád, hogy nekem mint férfinek három szerepem van: a kan, a férj, és a papa. És slussz!
 
Hol vannak a férfisorom gazdag, történelemformáló, sőt, az istennel rokon sorsteremtő erői? Hol van az intellektusom, az erőm, a heroizmusom, a tehetségem, a hatalmam, a tudásom stb.

iStockPhoto

Amikor egy nő azt mondja a férfinak, hogy "ti!" - sok ezer éves indulat szakad ki belőle. Elfojtott, minden nőben lappangó indulat. Sőt, gyűlölet. Egyéni esetekben észrevétlenül átlépünk ezen, de azért ott van.
 
"Nem fogunk szülni nektek!" - mondta ki egyszer dühében az időtlen bosszú mondatát egy értelmes nő.
 
Nagyon sok tehetséges, sőt, zseniális nő ír. ("Írónőknek" hívjuk őket, miközben mi, férfiak vagyunk, ugyebár az "Írók.") Én onnan tudom néha megkülönbözetni őket, hogy a legtöbb írásukban ott rejlik a tiltakozás, a kétségbeesett beletörődés, vagy a rabszolga fölkelés "elegem volt belőletek" hangja. Ott van a "ti".
 
Mi férfiak erről nem tudunk, nem is érdekel minket.
 
Pedig manapság egy jó párkapcsolat azon múlik, hogy két ember át tud-e lépni ezen a sok ezer éves tébolyon, és nemcsak úgy néznek egymásra, mint a világtörténelemben eltorzult két szereplő, egy hiú férfi és egy megalázott nő - hanem úgy is, mint két Ember.
 
Ha egy feleség így néz a párjára, akkor azt mondja neki, hogy "Te". De ha csakis az ősi "női" tekintetével látja - akkor azt mondja vagy gondolja, hogy "Ti."
 
A "Te" az emberi megszólítás. A "Ti" a vesztes rabszolgalázadásnak a szava.

Müller Péter: A gondviselésről - Nézd meg videónkat!



 
A "Te" nemcsak azt jelenti, hogy szeretlek, hanem azt is, hogy fölnézek rá. Van benned valami tiszteletreméltó - mert nemcsak férfi, de ember is vagy! És ugyanez fordítva.
 
Nem elég, ha "csak" a nőt látjuk a feleségünkben. Az Embert is kell.

Sőt - bár ezzel sok vallás sem ért egyet -, az Istent is. Az Isten fiának is volt anyja. S bizonyára tanult is tőle, sokat.

Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is!



Lehet-e szeretetet venni? - Müller Péter írásahttp://www.life.hu/sztarszerzok/20101222-lehete-szeretet-venni-muller-peter-irasa.html

 

 

Címkék:
  • havi
  • heti
  • napi

Ezt olvastad már?
10 / 0