Csak cigány és beteg ne legyen - Ezért tart évekig örökbefogadni?

Sajnos számos párnak kell szembesülnie a ténnyel, hogy sem természetes úton, sem mesterséges megtermékenyítés által nem lehet gyermeke. Az, hogy ki meddig próbálkozik és reménykedik, párfüggő, egyszer azonban eljön az a pont, amikor kiderül: más megoldást kell találni, ha gyermeket szeretnének. Ilyenkor jön általában szóba az örökbefogadás lehetősége, amelynek keretében azonban gyakran évekig kell várni a vágyott utódra. Ennek viszont sajnos sokszor nem törvényi okai vannak.

Kiábrándító hazai helyzet

Hazánkban minden évben több ezer árva vár szerető szülőkre, ennek ellenére tavaly mindössze 735 volt az engedélyezett örökbefogadások száma. Ugyan a szülőkre váró kicsik és a rájuk váró szülők száma hazánkban nagyjából fedi egymást, mégis átlagosan három évet kell várni arra, hogy engedélyezetté váljon egy eljárás. Bár azt is meg kell említeni, hogy hazánkban a nevelőszülőséget jobban támogatja az állam, mint az örökbefogadást, így gyakran történik olyan, hogy a nevelőszülőkhöz került kicsit nem akarják hivatalosan is végérvényesen magukhoz venni.

Ezt támasztja alá a TEGYESZ - Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat - honlapján található, idei évre vonatkozó tájékoztató utolsó sora is, mely arról szól, hogy 2011-ben a 2006-2007. évi kérelmek teljesítésére kerülhet sor. E kedvezőtlen helyzeten igyekszik változtatni a kormány azáltal, hogy több eljárás adminisztrációs folyamatát is lerövidítette, mely leginkább a titkos örökbefogadást érintheti kedvezően - melyből egyébként több mint háromszor több van itthon, mint nyílt örökbefogadásból, amikor is a szülő ismeri az örökbefogadó személyeket.

A csecsemők kelendőbbek

Tény, hogy az érvényben lévő jogszabályok is nehezítik és egyben meghosszabbítják az örökbefogadás folyamatát, ám sokszor a gyerekre vágyó szülők is sokat tehetnének azért, hogy mielőbb utódhoz jussanak. Hazánkban az örökbefogadás sajátosságának is nevezhető például, hogy a szülők elsősorban csecsemőkorú kicsit szeretnének magukhoz venni. Ez még érthető is, hiszen esetükben kevesebb gonddal járhat az összeszoktatási folyamat, egyszerűbben megy az új családba történő beilleszkedés, és az érzelmi kötődés is stabilabb lehet, mint például a 8 vagy akár 12 éves gyermek esetében.

Ezt a szándékot egyébként jól tükrözik a számok is. 2008-as adatok szerint az örökbefogadásra váró gyermekek közül 112 volt 3 évnél fiatalabb, 152 pedig 3 és 6 év közötti. 309-en vártak nevelőszülőkre a 6 és 10 év közöttiek közül, ez a szám a 10 évnél idősebbek esetében 1345 volt.

A diszkrimináció sem ritka

Amellett, hogy az örökbefogadó szülők elsősorban a csecsemőkorúakat preferálják, van még néhány olyan tényező, mely kérésként van megfogalmazva az eljárás során - mindez talán azért is történik, mert ebben az esetben választási lehetőséget éreznek a leendő szülők -, és amelyek természetesen tovább szűkítik az örökbefogadható gyerekek körét, és lassítják az adoptálás folyamatát. Sokan például nem szeretnék kisebbségi szülők csemetéjét magukhoz venni, de kizárják az egészségügyi problémákkal küzdő gyermekeket is az örökbefogadás során.

A speciális igények, a sanyarú gyermekkor beárnyékolja a szülők boldogságát is, annak ellenére, hogy az ilyen magára maradt apróságoknak is legalább, ha nem nagyobb szüksége lenne a szerető és biztonságos családi háttérre. Igaz, hazánkban ez még nem jellemző, de Amerikában például már a jövőre is gondolnak a szülők, ennek érdekében a leendő új családtagot genetikai vizsgálatnak is alávetik, hogy az esetleg lappangó, később megjelenő súlyosabb betegségeket kiszűrhessék.