Színes-szagos parfümtörténet: a vallástól a luxustermékekig

Belépsz a lakásodba, és érzed az otthoni mézeskalácsos légfrissítőd illatát. Elsétálsz egy pékség előtt, és azonnal eszedbe jut nagymamád epres süteménye és anyukád vaníliás illata. Elhalad melletted egy pasi, te pedig nosztalgiázol egy sort, mert pont olyan az illata, mint az első szerelemedé, akit olyannyira szerettél szagolgatni. Az illatok nélkül üres lenne a világunk. Lássuk, mi vezetett el odáig, hogy manapság már kedvedre válogathatsz több száz márka parfümjei közül, hogy megtaláld a hozzád illőt, de akár készíttethetsz sajátot is.

Eau de történelem: így jöttek létre a parfümök

A törtélelem során egészen az ókortól kezdve végigkísérték az illatok őseink életét. Olajozták a testüket, a fürdővizüket, a halottaikat, a vallási szertartásokon és ceremóniákon pedig füstölőkkel mutattak áldozatot az isteneiknek. Tarts velünk egy időutazásra, melyben megismerheted a parfümök történetét!

Ókor

A parfümök ősei már i. e. 7000 körül megjelenhettek, mivel ebből az időből találtak a régészek olyan tárgyakat −  parfüm- és kozmetikai edényeket − a Közel-Keleten, amelyekben illatszereket tároltak. Ekkor még főként gyantákat használtak, majd i. e. 4000-ben megjelentek az első füstölők a vallási szertartásokhoz. Ezeket füstölőedényekben őrizték, és az istenek és az uralkodói családok előtt tisztelegtek vele. Innen is ered a parfüm elnevezése, hiszen latinul a „per fumun” azt jelenti „füstön át”. A füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásához tömjént használtak, ami erős és kábító illatot árasztott.

Ókori Egyiptom

Az egyiptomiak közismerten szerettek a szépségápolással foglalkozni, így nem meglepő, hogy megvoltak a saját parfümjeik is. Az illatokat zsírban őrizték meg, mivel még nem ismerték a lepárlás technikáját, ezért hiába voltak népszerűek, nem volt olyan az illathatásuk, mint a parfümöknek manapság. Az illatok ekkor nem csupán kozmetikai célt szolgáltak, hanem szent, gyógyító és kulináris területeken is fontos szerepük volt.

Ókori Közel-Kelet

Az ókori Közel-Keleten olyan drágák voltak az illatos olajok, mint a drágakövek és a fűszerek. Ezért főleg a nemesek kiváltsága volt, hogy cédrusból, citromból, ánizsból vagy ricinusból készült olajokat ajándékoztak egymásnak. 

Ókori Görögország és Róma

Az ókori görögök nemcsak a testüket illatosították, hanem a házuk padlójára és a falakra is szórtak az olajokból, hogy kellemes szagok legyenek az otthonaikban. A rómaiak a fürdővizükbe, a ruhájukra és még a lámpásaikba is kentek olajokat a finom aromákért.

Alkímia és alkohol

Később, a 9. század körül, ahogy egyre inkább fejlődött a lepárlási technológia és elterjedt az alkímia is, a parfümök készítése is megváltozott. Az arab orvosok például virágokból (főként rózsából) párolt olajokat készítettek. Egy arab kémikus, al-Kindi a 9. században írt az illatszerek kémiájáról és desztillálásáról. A parfümök másik fő összetevőjét, az alkoholt Salernóban fejlesztették ki a 12. században, ám ezt egészen a 15. századig kizárólag orvosi célokra használták, csak később alkalmazták a parfümgyártásban is. Mivel ekkor még szintén igen magas volt az ára, főleg a királyi udvar illatosíthatta a testét, hogy elfedjék a rossz szagokat. 

Grasse és a parfümipar fejlődése

Grasse egy városka Franciaország déli részén, amit a világ parfümfővárosának neveznek, mert itt született meg a modern parfümipar a 16-17. században. Kezdetben a város a bőriparáról volt híres, viszont mivel a bőr kellemetlen szagú volt, ezért − például a kesztyűket − illatosítani kezdték.  Természetes alapanyagokat használtak: rózsát, jázmint és más fűszereket, virágokat. A 18-19. században a magas adók miatt felhagytak a bőriparral és a francia város a parfümipar szellemi és társadalmi központjává vált. 

Francia forradalom és a parfümipar

Ugyan a francia forradalom valamennyire megtépázta a parfümipart, a kereslet nem csökkent. Az illatok mellett megjelentek új termékek is: különféle szépségápolási termékek, púderek, szappanok és dohánytermékek is. Ezeket ízléses csomagolásokban, dobozokban kínálták a vásárlók számára. 

Európa és a higiénia forradalma

A 18. században Angliában egy hatalmas higiéniai forradalom következett be. Addig a testszag megkülönböztette egymástól a társadalmi osztályokat, ám ez megváltozott. Mivel a tisztaság egyre népszerűbbé vált, így a parfümök is elterjedtek. 

Kialakult a modern parfümipar 

A 19. század végén forradalmi újítás következett be a parfümiparban: elkezdtek szintetikus anyagokat használni. 

Legnépszerűbb termékeiknek a Fougère royale-nak (1884) és a Jicky-nek (1889) szintetikus vanília illata volt.

Parfümök és a divat

A 20. század elején a parfümök mennyisége megnőtt, az ára pedig lecsökkent, így egy kivételes luxuscikkből már sokak számára elérhető tömegtermékké alakult át. A parfümipar fejlődése és a globalizáció hozta magával azt, hogy a divatban is kulcsszerepet kaptak az illatok. A nagy divattervezők rájöttek, hogy a divatos ruhákhoz mennyire jól illenek a parfümök, így először csak a ruhák mellé adták ajándékba, majd megjelentek a saját termékek is. 

Ha érdekel, hogy idén ősszel mely parfümök a legtrendibbek, akkor kattints a videóra!