Kleopátra nem is volt gyönyörű?

Cikkünk szerzője Takács Nóra, a Hogyan legyek jó nő? sorozat háziasszonya Csatlakozz Nórához az iWiW-en és a Facebookon!

VII. Cleopatra Thea Philopator Kr. e. 69 telén született, nevének jelentése: "Kleopátra istennő, apja által szeretett". Mivel az ókori Egyiptomban szokás szerint az uralkodó család gyermekei egymással házasodtak, így nagy valószínűséggel Kleopátra édesanyja, apja, XII. Ptolemaiosz Auletes király testvére volt, de erre egyértelmű bizonyíték nincsen. Kleopátra gyerekkoráról keveset tudni, az viszont biztos, hogy kitűnő nevelést kapott. Rendkívül művelt, intelligens, több nyelven beszélő nővé cseperedett, tudásának alapjait már egészen fiatalon szerezte meg.

Az élet azonban neki sem volt egyszerű, a baj és probléma minden korban felüti a fejét, úgy látszik. A kislány alig volt 11 éves, amikor idősebb nővére egyik napról a másikra erőszakkal magához ragadta a hatalmat apjuktól. Természetesen a történet rossz véget ért, az uralkodó visszaszerezte, ami az övé volt, és különösebb megindultság nélkül végeztette ki trónbitorló lányát. Így került Kleopátra előrébb az öröklési rendben. Hét évvel később az apa, XII. Ptolemaiosz uralkodó meghalt, utódja fia, XIII. Ptolemaiosz és Kleopátra volt. A 18 éves lány és 12 éves öccse közösen foglalták el a trónt, társuralkodóként, habár Kleopátrának esze ágában sem volt megosztani a teljes hatalmat öccsével. Mindent egyedül intézett, egyedül döntött. Elhagyta öccse nevét az iratokról, arcképe egyedül jelent meg a pénzérméken. Természetesen sokan akadtak, akik nem nézték jó szemmel, hogy egy nő ekkora hatalmat birtokoljon, ezért a hozzá közel állók összeesküvést szerveztek, és elmozdították addigi teljes körű hatalmából. Egyetlen uralkodójuk XIII. Ptolemaiosz maradt, Kleopátrának pedig el kellett menekülni Egyiptomból - ám a harc nem ért véget. A testvérek viszályának maga Julius Caesar vetett véget, aki időközben partra szállt Alexandriában. Kleopátra kapott az alkalmon, mindent elkövetett, hogy Caesarral megkedveltesse magát, és vele kapartassa ki a gesztenyét: konkrétan az volt a célja, hogy elcsábítja a nagyhatalmú férfit, aki majd segít neki elűzni öccsét a trónról. Mesteri terve pedig zseniálisan működött.

Kleopátra a mai napig úgy él az emlékezetünkben, mint a gyönyörű egyiptomi királynő, aki naphosszat tejben-vajban fürdik, remekül sminkel, és dúskál a pazar ruhákban, ékszerekben. Imádta, ha naphosszat aloe verával masszírozták, szamártejben fürdött, hogy fiatal és bársonyos legyen a bőre, sminkje olyan összetevőket tartalmazott, ami megóvta őt a különböző bőrbetegségektől. Nos, a sok kencefice ellenére, Kleopátra legendás szépsége halványulni látszik. Tudósok és szakértők hada dolgozik évek óta azon, hogy pontosan rekonstruálják, hogyan is nézhetett ki a messze földön híres szépségű Kleopátra. A végeredmény pedig mellbevágó. A szobrok és képek alapján végzett pontos számítógépes vizsgálatok után egy nagyorrú, pufiarcú, csáléfogú nő jelent meg a kutatók előtt, ami, finoman szólva sem az volt, amire számítottak. Más kutatások viszont teljesen más eredményre jutottak: egy kedves arcú, bár szintén karakteres nózijú nőt mutattak. Tehát nincs egységes válasz, nincs egy kép, amit nézve azt mondhatnánk: ő Kleopátra. Nem tudjuk pontosan, hogy nézett ki a valóságban, de azt igen, hogyan nem: a gyönyörű Elizabeth Taylor és Vivien Leigh arca valószínűleg a legkevésbé sem hasonlít az igazi Kleopátrára, a filmekben viszont kitűnően alakították a híres egyiptomi királynét.

"A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nem csak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő" - írta Kleopátráról Plutarkhosz, görög író.

Hogy mi igaz, és mi nem a nő szépségéről, azt ennyi idő távlatából nehéz megmondani. Támaszkodjunk éppen ezért a tényekre és térjünk vissza oda, hogyan hódította meg Caesart, ami - tegyük hozzá - pusztán csengő szóval és intelligenciával valószínűleg nem ment volna. A férfiember vizuális lény. Tudta ezt valószínűleg Kleopátra is, aki olyan antrét rittyentett, hogy azt a nős hadvezér sosem felejtette el többet. Úgy jutott be a cézári palotába, hogy puha perzsaszőnyegbe tekertette magát. Nyilván tetszett Caesarnak ez a csavaros diplomáciai nyitás, és eztán nagy figyelmet szentelt Kleopátrának, sőt, eredeti tervéről is letett, már nem akarta annyira meghódítani Egyiptomot. Inkább segített a nőnek visszaszerezni a hatalmat. Zavargások törtek ki, melynek során XIII. Ptolemaiosz a Nílusba fulladt. Kleopátra tehát újra elfoglalhatta a trónt új társával, még fiatalabb öccsével, XIV. Ptolemaiosszal karöltve, akivel törvényes házasságot kötöttek. Míg a trónon öccsével, ágyán Caesarral osztozott, akit teljesen elbűvölt a nála harminc évvel fiatalabb nő. Még szobrot is állíttatott imádottja dicsőítésére.

A férfi - tervei ellenére - több mint egy évig Egyiptomban maradt Kleopátra bűvkörében, időközben pedig kapcsolatukból egy fiúgyermek is született, akit Ptolemaiosz Caesarnak neveztek el. Kr.e. 46-44 között Kleopátra, fia és férje, aki a testvére, de nem a gyereke apja, Rómában vendégeskedtek Caesarnál, egészen annak Kr. e. 44. március15-i haláláig. Te is fiam, Brutusz! Caesar halála után Kleopátra és családja jelenléte többé nem volt kívánatos Rómában, ahonnan csakhamar visszatértek Egyiptomba. Néhány hónappal később XIV. Ptolemaiosz máig tisztázatlan körülmények között meghalt, de nagy valószínűséggel Kleopátra mérgezte meg, aki így végre egyedül uralkodhatott. Azaz nem teljesen egyedül, fiát tette meg maga mellé társuralkodónak. Nem volt tehát többé, aki az útjába állt volna, övé volt a hatalom, egészen Marcus Antonius felbukkanásáig. A jóképű férfi Caesar utódja volt, Róma új vezetője, aki feltétlenül meg akarta ismerni Kleopátrát személyesen.

Kleopátra öntörvényű nő volt, aki szerette a hatalmat. Viszont szerette a népét, és Egyiptomot is. Minden erejével azon volt, hogy minél előnyösebb pozíciót tudjon kivívni hazája számára. Folyton azon mesterkedett, hogyan tudnák megőrizni a függetlenségüket, a szabadságukat a nehéz időkben is. Ezért érthető, hogy amikor Marcus Antonius, az új legfőbb hatalom találkozóra hívta, Kleopátra úgy döntött, elcsábítja őt is. Abból baj nem lehet. Bevetett mindent, amit tudott, és ahogy regélik, az már bőven elég volt a győzelemhez. Kleopátra ugyanis sosem vetette meg a földi gyönyöröket, állítólag már 12 éves korától rendszeresen élt szexuális életet. Palotájában alkalmanként vad orgiákat tartott, amiken ő is előszeretettel vett részt, még akkor is, amikor már a legnagyobb szerelemben éltek Antoniusszal. Sőt, közösen látogattak el ezen buja estélyekre. Viszonyuk a férfival egyébként azon a bizonyos első találkozón kezdődött, amire Kleopátra igencsak felkészült. Egy luxusbárkát építtetett, külön erre az alkalomra. A fedélzet aranyból volt, amit nemes kelmék és bútorok borítottak. A hajót süllyedésig pakolták ínyenc falatokkal, szólt a zene, ment a mulatság, miközben a hold diszkréten ragyogott az ezüst evezőkön. Így érkezett, Vénusznak öltözve a csodahajón Kleopátra Tarsusba, a találkozóra, ahol több napig tartó pazar mulatozás vette kezdetét.

Marcus Antonius talán kemény hadvezér volt, Kleopátra előtt viszont gyorsan fejet hajtott. Pillanatok alatt átengedte magát az egyiptomi vendégszeretetnek, kényelemnek és bájnak. Talált, süllyedt, Kleopátra megint jól kombinált, megnyerte a férfit, aki Rómával mit sem törődve a nő mellett maradt. Csakhamar ikreik születtek Kr.e. 40-ben: Alexander Héliosz és Kleopátra Szeléné. Később Antonius kénytelen-kelletlen visszatért Rómába, de Kr. e. 37-ben a szíve visszahúzta szerelméhez. Hazatérését követően összeházasodtak Kleopátrával, ami meglehetősen furcsa húzás volt, hiszen Antonius ekkor még házas ember volt. Felesége, Octavia mindeközben Rómában várt rá. Antonius azonban többé sehová sem mozdult szerelme mellől, akivel időközben újabb gyermekük született, Ptolemaiosz Philadelphosz. Az élet azonban csak a szerelmesek számára volt tökéletes, Róma forrongott Antonius viselkedése miatt, különösen Octavianus, a felszarvazott Octavia bátyja. A férfi sereget toborzott, hogy megtámadja Egyiptomot és bosszút álljon testvére szégyene miatt. Antonius csapata sem tengeren, sem szárazföldön nem tudta felvenni a harcot a nagy római haderővel szemben, így Octavianus Kr. e. 30-ban zökkenőmentesen bevonult Egyiptomba. Kleopátra három szolgálójával együtt saját sírboltjába menekült és várt a végre. Kissé Rómeó és Júliára emlékeztető fordulat, hogy miközben Antonius odakint volt a harctéren, azt a hírt kapta, hogy Kleopátra meghalt, mire ő bánatában tőrjével halálos sebet ejtett magán. Még életben volt, mikor kiderült, Kleopátrának semmi baja. Ekkor azt kérte, vigyék szerelméhez, akinek a karjai között halt meg végül. Kleopátrán volt a sor: vagy bevárja Octavianust és elviseli, ami rá vár, vagy szerelme után megy a halálba. Utóbbit választotta: egy áspiskígyóval maratta meg magát, saját sírkamrájában, díszöltözékben, elegánsan, ahogy azt kell. Caesartól született fiát kivégezték. "Túl sok Caesar" - hangzott az azóta ismertté vált mondat. Antoniustól született három gyermekének viszont megkegyelmeztek, Rómába vitték őket, ahol Antonius másik felesége, Octavia nevelte fel őket.

Ez tehát Kleopátra történésben és érzelemben bővelkedő élete, amivel örök időkre beírta magát a történelembe. Művészek ezreit inspirálta évszázadokon át a gyönyörű királyné, a nagy, egyiptomi szerető alakja, akinek igazi arcát félő, hogy már soha nem fogjuk megismerni. Marad számunkra a története és az egyéni képzelőerő.