Vajdasági barangolás Rúzsa Magdival

Szabadka és a Palicsi-tó

A Vajdaság egyik legismertebb magyarlakta városa Budapest és Belgrád között félúton, mindkét várostól körülbelül 175 kilométerre található. "Szecessziós épületei és mediterrán hangulata varázslatos" – meséli Rúzsa Magdi, aki a helyi Egészségügyi Középiskola tanulója volt. "Amint kisüt a nap, megtelnek a kávézók és a sétányok, a hangzavar és a muzsika keveredik a friss sültek illatával. A város jelképe a szecessziós városháza, amelyet fafaragások, kovácsoltvas elemek és Zsolnay-kerámiák díszítenek. Az épület tornya kilátóként üzemel, egyik szárnya pedig a városi múzeumnak ad otthont. A szecessziós épületek sorába illeszkedik az 1904-ben épült Raichle-palota és a zsinagóga is. A város főterét és a korzót díszítő Zöld- és Kék-szökőkutat szintén Zsolnay-kerámiák ékesítik."

Varázslatos falvak, fenséges templomok

"Az egykori Bács-Bodrog vármegye községeiben is érdemes pár napot eltölteni, hiszen a környék egyszerűen mesés" - meséli Magdi. "Topolya égbe törő, neogót stílusú temploma mellett számos régi kúria és kastély maradványait, illetve épen maradt épületeit járhatja végig az ide látogató. A középső faluban, Szeghegyen számos régi svábházat fotózhatsz le, de érdekes az óbecsei Dundjerski-kastély is. Én természetesen gyermekkorom faluját, Kishegyes községet sem szoktam kihagyni. A kishegyesi Szent Anna-templom különösen kedves emlék nekem, gyerekként ide szöktem el a nyári meleg elől, és órákat ücsörögtem a hideg kövön.

És ha már a templomok szóba kerültek: a délvidéki magyarság legfőbb kulturális és nemzeti zarándokhelyeként számon tartott aracsi pusztatemplom is kihagyhatatlan élmény, a 13. században emelt épület bár romos állapotban van, mégis fenséges látványt nyújt.

Versecen a Schulek Frigyes tervei alapján épült Szent Gellért-templomot érdemes megnézni, és ha itt jársz, ne hagyd ki a Zsigmond-tornyot, amelyet nemrég felújítottak, ez az egyik legértékesebb vajdasági kulturális örökség."

Nézd meg a Gyöngyszigetet!

Gyöngyszigetnek a Tisza szabályozásakor keletkezett, Bácsföldvár és Törökbecse között fekvő „szigetet" nevezik – a Holt-Tisza ága úgy hömpölyög errefelé a bácskai síkságon át, mint egy lassú folyó. A két oldalán nádas terül el, állat- és madárvilága kivételesen gazdag. "Ez a környék egy törökbecsei földbirtokosnak, bizonyos Rohonczy Gedeonnak köszönhetően vált híressé, aki kertészetet létesített itt, és földbirtokán egy addig errefelé ismeretlen, Algériából származó, Crocant nevű szőlőfajtát is meghonosított a birtokán 1890 után. Hatalmas ménese, istállója, kastélya volt, és a kicsapongásairól és jó boráról egyaránt híres volt" – meséli az énekesnő.

Történelmi élmények Újvidéken

A Szerbia második legnagyobb városának számító Újvidéken ma 400 ezer ember él. Mária Terézia egyébként személyesen nevezte el a várost: „nominatur Neoplanta". A főtéren álló, neoreneszánsz stílusú városházától indulva legyezőszerűen nyílnak szét az utcák. A városházával szemben magasodik a Zsolnay-cserepekkel fedett Mária Neve-katedrális, amelynek hatalmas tornya 72 méter magas. A Zmaj és Duna utcák épületei jórészt a 18-19. század fordulóján épültek, és ma is kiváló állapotban vannak. A Duna utca a Duna-parkba torkollik, ez valóságos dísze az újvidéki belvárosnak, és itt áll a Vajdasági Múzeum épülete is. A Zmaj utca végén az újvidéki szerb érsek palotája található. Az egykori báni palota hatalmas, hófehér épülete is érdekes látnivaló.

Pétervárad, a város erődítménye a középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta, ma inkább turistalátványosság. Órájának mutatói a megszokottól eltérően járnak: a nagymutató mutatja az órák múlását, hogy a Dunán elhaladó hajókon is lássák az időt. "Az újvidéki Pétervárad személyes kedvencem, a vár, a Duna-part és a strand egészen felemelő látványosságok" – mondja Rúzsa Magdi.