A mérgező, bántalmazó szülők jellemzői

Egy mérgező szülő árnyékából nagyon nehéz kilépni. A szülő felé tanúsított, feltétel nélküli szeretet és lojalitás rengeteg fájdalmat és kínt képes másként láttatni. Az ilyen felnőtt sok problémával küzd az életében, amelyekre nem képes megoldást találni. Gyakran maga is ezt a mintát követi a saját családjában, hiszen neki ez a természetes, ez a normális.

Egyrészt rengeteg energia, tudatosság és önmagával szembeni kritika kell hozzá, másrészt olyan sebeket tép fel, olyan felismerésekkel jár, amelyek újragondoltatják vele egész gyermekkorát, élete mozgató elemeit. Gyakran a szülőtárs az, aki rávilágít erre, ám csak nagyon kevesen képesek segítség nélkül feldolgozni a mérgező szülői hátteret, és továbblépni belőle.

Elhanyagoló szülő

Az elhanyagolás lényegében a gyermek alapvető testi, érzelmi és szellemi szükségleteinek megvonását jelenti. Ez jelenteti azt, hogy nem az időjárásnak megfelelő ruhában jár a gyerek, koszos, nincsenek az életkorának megfelelő játékai, készségfejlesztő eszközei – pl. nem biztosított, hogy rajzolhasson -, nem kap megfelelő orvosi ellátást. Ugyanakkor az életkörülményekre is vonatkozik; egészségtelen környezet, saját „kuckó" hiánya, vitaminszegény, nem tápláló, kevés étel. Ez a fajta elhanyagolás nem vonható párhuzamba a kevés jövedelemmel, itt lényegében arról van szó, hogy a szülő számára nem fontos ezek biztosítása.

Ám ami még a tárgyi szükségletek megléténél is fontosabb, ezáltal hiánya jóval rombolóbb, az az érzelmi támogatás, törődés, megértés. Azt a szülői magatartást soroljuk ide, amelyben a gyermek érzelmi világa nem számít; ha beüti magát, nem vigasztalják meg, ha kérdezne, vagy mondana valamit, nem figyelnek rá, ha sérelem éri, nem védik meg. Ez a fajta nemtörődömség, ridegség gyakran párosul szabályoknak álcázott büntetéssel és fegyelmezéssel, amelyek túlzók, sokszor alaptalanok és igazságtalanok.

Bántalmazó szülő

A bántalmazás lehet érzelmi, testi és szexuális jellegű. Az érzelmi bántalmazás lényege, hogy a gyermeket szavakkal, tettekkel sértik. Elhitetik vele, hogy értéktelen, nem képes dolgokra, felesleges, nem számít senkinek sem, bármit tesz, az rossz. A kiabálás, az ordibálás, a szidalmazás mindennapos. Az is érzelmi bántalmazásnak minősül, ha a gyermeket büntetésből bezárják egy szobába, szekrénybe. Az ilyen szülő mellett felnövő gyermek folyamatosan küzd a szülői szeretetért, amely feltétel nélkül járna neki.

Testi bántalmazásnak számít a pelenkás popsira legyintés is! Egy kisgyermek az első kézre csapástól, pofontól meglepődik, megijed, de pár alkalom után megszokja, és már nem lesz rá akkora hatással, mint korábban. Ilyenkor a szülő - aki látszólag remek eszközt talált a fegyelmezésre – nagyobbat fog ütni, esetleg fakanállal, szíjjal teszi majd mindezt. Gyakori, hogy a bántalmazott gyermek maga is bántalmazóvá válik, akár a kortársai, akár saját családja körében, netán a bántalmazó szülők ellen fordul.

A szexuális bántalmazás fogalma alatt olyan tevékenységeket értünk, amelyeket a gyermekkel felnőtt, vagy nála jóval idősebb fiatal végez a saját szexuális kielégülése érdekében. Az egyik legrombolóbb tett, amit a szülő gyermekével szemben elkövethet!

A fájdalom és ijedség mellett a gyermeket lényegében megfosztják a saját teste feletti irányítástól. Mivel azt tanulja meg, hogy felette nem ő rendelkezik, hiszen anya-apa akkor és ott üti meg, amikor és ahol csak akarja, sőt azt tesz vele, amit csak akar. A legkiszolgáltatottabbak a csecsemők és a kisgyermekek.

Manipulatív szülő

Ez az egyik legalattomosabb irányító szülő típus. A szülői szeretetet használja fegyverként, lényegében ezzel tartja sakkban a gyereket. Feltételhez köti, és gyakorta megkérdőjelezi gyermeke felé irányuló érzelmeit, amelyeket aztán rendszeresen bizonyítani kell. Önmagától teszi függővé, nem képes elengedni a kezét, folyamatos kontrollt tartja, akár a már felnőtt gyermekét is. Ő az, aki folyamatos bűntudatban tart, és választás elé állít.

Ha a gyermek – akár már felnőttként - mégis összeszedi a bátorságát, és elé áll, hirtelen magára ölti az áldozat, a mártír szerepét, aki mindig mindent csak a gyermekéért tett és tesz, csupa jó szándék vezérli, ő nem akart semmi rosszat.

Az érzelmi és testi biztonság hiánya azonban belevésődik a gyermek személyiségébe, rombolja azt. A felnőttként tapasztalt nehézségek, a folyamatosan ismétlődő párkapcsolati krízisek okai is mind a gyermekkorban tapasztaltakra vezethető vissza. Azonban felismeréssel, és akár szakemberi segítséggel, ki lehet kerülni a mérgező szülők hatása alól.