A túlérzékenység nemzedéke már köztünk jár - Hópehely generáció

Dózsa-Vépy Renáta

2018.04.03.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Többször írtunk már a generációk sajátosságairól és a köztük lévő különbségekről. Most egy igen érdekes és sajátos nemzedéket fogunk bemutatni. Képtelenek elviselni a kritikát, összeroppannak a legapróbb teher alatt is, nem tudják elviselni a fájdalmat, ugyanakkor önmagukat a lehető legkülönlegesebb embernek tartják: ők a hópelyhek.

Miért nevezik őket hópehely nemzedéknek?

Nos, mivel a lelkük épp annyira „törékeny", mint a kis jégkristályokból álló csillag. Nagyon kell rá vigyázni, különben elveszíti formáját, vagy épp egy szempillantás alatt elolvad. Túlságosan érzékenyek, azt hiszik, hogy a világ körülöttük forog, és így mindenkinek az ő igényeikhez kell alkalmazkodnia. Tehetségtől, rátermettségtől és affinitástól függetlenül azt gondolják magukról, hogy különlegesek, mivel gyerekkorukban ezt elhitették velük a szüleik. A jogaikkal tisztában vannak ugyan, ám a kötelességeikkel már kevésbé. Nehezen viselik, ha ellentmondanak nekik, ha a saját véleményüktől eltérőt hallanak.

Könnyedén összetörnek és megsértődnek, képtelenek megbirkózni a sajátjuktól eltérő nézetekkel, és így a kulturált vitára is képtelenek. Apró nyomás alatt is összeroppannak, depresszióba esnek, önmaguk ellen fordulnak, öngyilkosságot követnek el.

A kitartás távolról sem szerepel a tulajdonságaik között, egy apró bukkanó is feladásra készteti őket. Bizonytalanok, sebezhetőek. Ez így lényegében szinte a legtöbb önmagát kereső tinédzserre ráhúzható, ám a hópehely generáció ezt nem növi ki, fiatal felnőttként is ugyanígy áll a világhoz.

A hópehely jelzőt már több mint 150 éve használják a gyenge, törékeny és elkényeztetett emberekre. A mostani kontextusában az 1996-os Harcosok klubja című filmben hallhattuk:

Ellentétben azzal, amit a szüleid és a tanáraid próbáltak elhitetni veled, nem te vagy a leggyönyörűbb, legeredetibb hópehely. Ugyanaz a folyamatosan rothadó szervezet vagy, mint mindenki más. Mindannyian ugyanannak a trágyakupacnak vagyunk a részei.

Chuck Palahniuk, aki a film alapját képező kultuszkönyvet írta, nevezte így elsőként ezt a mára hatalmas térhódításba kezdett nemzedéket. Ám nem ő volt az, aki tényszerűen megfogalmazta, hogy mit is értünk hópehely generáció alatt. Ezt ugyanis Claire Fox tette meg, a 2016-ban megjelent I Find That Offensive könyvében.

Nézzük meg, hogy kik ők, és hol élnek a legtöbben

A hópehely nemzedéket a szüleik tették hiperszenzitívvé a túlféltésükkel, túlaggódásukkal, és a környezetük konzerválta/konzerválja őket az érzékeny lelkük kiszolgálásával. Ebből a generációból a 2010-es években kerültek ki az első felnőttek.

A havazás keletről indult hódító útjára

A kínaiak egykeprogramja a kis császároknak nevezett generációt érintette. A II. világháború utáni éhínség és szegénység, majd az életszínvonal rohamos javulása felborította az addigi kínai rendszert. A nélkülözés utáni évek gyermekeit elkényeztették, majd 1979-ben bevezették az egykepolitikát. Ez hozta magával az első hópelyheket. A kis császárok egyetlen gyermeküket mindentől óvták, féltették, és így sikerült kinevelniük egy olyan generációt, akik már egy hangosabb szó hallatán sírva fakadnak. Ma ők alkotják a kínai társadalom nagyját és a hadseregük közel 70 százalékát.

A Z generáció önkifejező, információéhes és kielégíthetetlen

A Z generációt szokás digitális bennszülötteknek is nevezni. Számukra rendkívül fontos az önkifejezés és a vizualitás. Kutatási eredményeket hoztunk. Meglepőek? Ezt döntsd el Te.

A hópelyhek, Kína mellett a legtöbben az Egyesült Államokban vannak. A korábban említett konzerválás itt nagyon erősen megmutatkozik. Az egyetemeken a régészeti hallgatókkal, még tanulmányaik előtt óvatosan közlik, hogy csontokkal fognak dolgozni, az orvostanhallgatókkal, hogy boncolásokon kell majd részt venniük.

Az iskolákban egyre elterjedtebbek az úgynevezett „trigger warningok", azaz olyan jelzések, melyekkel a tanárok, a diákokra nézve sértő, bántó, traumatizáló tartalmakra hívják fel a figyelmet.

Ezek előadásokra és könyvekre egyaránt vonatkoznak. Magyar viszonylatban ez azt jelenthetné, hogy Kertész Imre Sorstalanság című regényére rá kellene tenni a "trigger warningot", és így a zsidó vagy német származású tanulók számára eleve nem lenne kötelező elolvasni. De járhatna így A Pál utcai fiúk, a Legyek Ura, a Bűn és bűnhődés és lényegében a legtöbb szépirodalmi mű is.

Bár a kínai hópelyhekre találni magyarázatot, az amerikaiakra se a szociológusok, se a pedagógusok nem találtak még okot. Egy biztos, ha nem történik változás – leginkább az oktatási rendszerben -, akkor az USA-t hamarosan el fogja árasztani a hiperérzékeny fiatal felnőttek tömege, akik a való világban képtelenek lesznek érvényesülni.