Szokatlan temetkezés: sziklákra erősítették a koporsókat ezen a vidéken

Forrás: Shutterstock -
halál Ázsia magazin temetkezés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha összehasonlítjuk Ázsiát Európával, láthatjuk, hogy meglehetősen különböznek a szokásaik, már ami a temetkezési hagyományaikat illeti. Az egyik különös szokásuk a kihalt népekhez kapcsolható, amelynek ma már csak a nyomai fedezhetők fel többek között Kína, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes területein.

A halál utáni eseményeket különbözőképpen képzelik el a világ egyes vallási és népcsoportjai. Ázsia temetkezési szokásai, a búcsúzás pedig merőben eltér az európaitól. Az egyik ilyen hagyomány egy rég kihalt néphez köthető, amelynek ma már csak a nyomai fedezhetők fel Kína, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes területein.

A kínai emlékek a bó népcsoporthoz köthetők, melynek tagjai hagyományosan fakoporsóban temették el az elhunyt szeretteiket. Azonban nem a föld mélyére ásták őket, hanem meredek sziklafalra erősítették. Vannak olyan térségek, ahol több száz vagy ezer koporsó borítja a hegyoldalakat, ahogy a kínai Szecsuán és Jünnan tartomány völgyeiben is. A legismertebb függő sírhelyeket nem Kínában találjuk, hanem a Fülöp-szigeteki Sagada településen, ami a turisták kedvenc fotózkodási helye.

A legismertebb függő sírhelyeket a Fülöp-szigeteki Sagada településen találjuk Forrás: Shutterstock

A függő koporsós temetkezés a kényszer szüleménye. Az adottságok, a természeti katasztfrófák, az állatok támadása ellen védettebb volt a koporsó, ám annak a módját szigorú szabályok határozták meg. A felfelé törő sziklafal a túlvilág felé vezető utat jelentette az emberek számára, ezért igyekeztek minél magasabbra helyezni a koporsót. Úgy tartották, hogy az elhunyt szeretteik lelke így közelebb került a földöntúlihoz, az istenségükhöz. A legtehetősebb, és legnagyobb tiszteletnek örvendő személyek kerültek a legmagasabb sziklákra. Egyes kutatások során a Dél-Kínában és Észak-Thaiföldön talált emberi maradványokon teljes genomelemzést végeztek, amelyek alapján a vizsgált holttestek 660-2500 évesek lehetnek.

A bó népcsoport mára teljesen a feledés homályába veszett, ez egyes feltételezések szerint a Ming-dinasztia hadseregének köszönhető, ami magyarázatot ad arra is, hogy miért maradt fenn olyan kevés információ a szokást, és a sziklák fiainak nevezett népet illetően. Az is egy lehetséges elmélet, hogy a népcsoport tagjai beleolvadtak a helyi többségi népekbe. Az antropológusok körében azonban a mai napig vitatéma, vajon hogyan vitték fel ezeket nehéz súlyú, fából készült koporsókat a magas, meredek sziklára.

A bó népcsoport mára teljesen a feledés homályába veszett Forrás: Shutterstock

Természetesen erre vonatkozóan is születtek olyan feltevések, miszerint az állványzat segítette őket az elhelyezkedésükben, a régészeti feltárások azonban erre nem találtak elegendő bizonyítékot, így valószínűbbnek tűnik, hogy fentről ereszthették le azokat. A rituálét és a nép eltűnését máig rengeteg rejtély övezi, ezeknek feltárása a jövő archeológusainak feladata lesz.

Ez is érdekelhet: Hátborzongató: A legrémisztőbb falu, ahová, ha valaki egyszer bemegy, soha többet nem jön ki élve (18+)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.