És te melyik nyelvet beszéled?

A programnyelvek olyan kódrendszerek, amik hidat teremtenek a gépi és az emberi nyelv között. A számítógépek gépi kódot használnak, ami utasításokat tartalmaz – pl. nézd meg egy adott tartomány értékét a memóriában, vagy a képernyőn egy adott pont legyen adott színű – a programnyelv pedig az, ami ezeket a kódokat az emberek számára kezelhetőbbé teszi. Egy programnyelvben lehet változókat, függvényeket, és az emberi nyelvhez közelibbekben osztályokat is definiálni. Ezek mind olyan eszközök, amik azt segítik, hogy az emberi nyelvhez hasonlóan tudjuk leírni a számítógépnek, mit csináljon.
A programnyelvek mindegyikéről elmondható, hogy egy kicsit jobb valamiben, mint a másik. Alkalmazástól, szakterülettől függ, hogy éppen mely technológiát használják a profik, de mindegyikre igaz, hogy a legtöbb elénk kerülő problémát meg lehet vele oldani. Ha meg akarunk tanulni programozni, akkor a legjobban azt tesszük, ha a legnépszerűbb, általános célú, objektumorientált nyelvek közül választunk, mint pl. a Java vagy a Python, amiknek a szerepe a technológia fejlődésével még fontosabb lesz.

A Java egy platformoktól független, univerzális nyelv, könnyen írható, bármikor és bárhol futtatható, a szerverektől kezdve az okostelefonokig. A közép- és nagyvállalatok 95%-ának elsődleges nyelve, az Amazon, Google, az Apple és sok más tech óriás is Javában fejleszt. Komoly referenciákkal rendelkezik, de a negyedik ipari forradalomnak köszönhetően a technológiai fejlődés, köztük a mesterséges intelligencia (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) előtérbe kerülése specifikusabb nyelvet kíván. Így született meg a Python, ami mögött könyvtárak és eszköztárak elképesztő sorát lehet megtalálni, aminek köszönhetően egy stabil és sokoldalúan használható nyelvnek tekinthető. Kifejezetten az adattudományokban és az AI területén nagyon népszerű, és remekül használható automatizálásra is, ami a mesterséges intelligencia terén elengedhetetlen. Mivel könnyen tanulható ezért rengeteg kezdő programozó választja ezt a nyelvet.
Azonban nem csak programnyelvekből áll a kódolás. Sokszor nem az kell, hogy megmondjuk egy gépnek, milyen esetben mit csináljon, hanem csak információt szeretnénk neki átadni. Ilyenkor hasznosak a leírónyelvek, amik például egy weboldal megjelenését írják le.

Hyper Text Markup Language, magyarul hiperszöveg leírónyelv (eredete, hogy amikor megalkották, a nagy képessége az volt, hogy tudott hiperhivatkozásokat kezelni, amiket ma linkeknek hívunk). A HTML manapság csak a weboldal vázát adja, az olyan tartalmi elemeket, mint szövegek, képek, elválasztóvonalak, a tényleges megjelenést a CSS írja le, ami egy hasonló leírónyelv, és a HTML-el együtt olyan dolgokat lehet benne megadni, mint a betűk színe, formája, pozíciók meghatározása, gombok és vezérlő elemek létrehozása. Ahogy fejlesztik a CSS-t egyre bonyolultabb dolgokra képes, ma már például animációkat is lehet vele készíteni, ezért egyáltalán nincs az az érzetünk amikor egy weboldalt nézünk, hogy ez olyan, mint egy Word fájl.

A JavaScript egy szkriptnyelv, amely sokkal bonyolultabb, mint a HTML és a CSS együttvéve, de rengeteg dolog kivitelezhető vele. Célja a weboldalak felhasználói élményének növelése, felhasználóbarátabbá tétele, ebben beletartozik, hogy dinamikusan frissüljenek a tartalmak, megjelenjenek menük, párbeszéd-dobozok, animációk, interaktív térképek, videók.
Összefoglalva a HTML határozza meg a tartalmat, a CSS annak megjelenését, a JavaScript pedig lehetővé teszi, hogy a weboldalak reagáljanak a felhasználói cselekvésekre egy azon oldalon, új betöltés nélkül. Amelyik a legjobb programnyelv? kérdés tehát továbbra is megoldatlan marad. Nem csak azért, mert más-más nyelvek más-más területen használhatók, hanem mert bizonyos esetekben az is lehet, hogy egyáltalán nem programnyelvekről, hanem leírónyelvekről beszélünk.

Ha pályaválasztás előtt állsz és felkeltették az érdeklődésedet az egyetemi informatikai képzések, látogass el a programozdajovod.hu és a felvi.hu weboldalakra, hogy többet megtudhass ezekről a képzésekről!