A vegánok segíthetik elő a húsfogyasztás forradalmát

Vépy Renáta

2023.01.13.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A húsevés még mindig a mindennapjaink része – főként az idősebb korosztály körében – miközben egyre nagyobb visszhangot kapnak a vegetáriánus és a vegán életmód pozitív hatásai. De mégis miként látja ezt egy, a szakmája iránt végtelenül elkötelezett hentesmester?

A KSH adatai szerint 2020-ban Magyarországon egy ember átlagosan 68,6 kilogramm húst fogyasztott – ezen belül a baromfi- és a sertéshús vezet. Bár pár éve igen népszerű a vegetáriánus és a vegán életmód, nem szabad a húsevést egészségtelennek elkönyvelni. A húsban ugyanis sok, a szervezetünk számára fontos tápanyag található: fehérjék, vitaminok, vas. Ezek mértéke és hasznosulása természetesen szoros összefüggésben áll az állat tartásával, a hús minőségével, valamint a hús elkészítési módjával.

A túlzott mértékű húsfogyasztás következménye több, civilizációs betegségnek is nevezett kóros állapot lehet, mint például az elhízás, magas koleszterinszint, szív- és érrendszeri panaszok, köszvény.

Az arany középút lenne a legcélszerűbb választás, ha egészséges táplálkozásról van szó, melyben a zöldségek, gabonafélék mellett a hús mindössze heti 2-3 alkalommal van jelen. A mennyiség helyett érdemes lenne a minőséget választani, vagyis elhagyni a túl zsíros adalékanyagokat, sót, tartósítószert tartalmazó húsféléket, és a jó tartásból származó, friss húsárut részesíteni előnyben.

Szabó Ferenc hentesmestert, a HúsSzabóság ügyvezetőjét kérdeztük a magyarországi húsipar helyzetéről.

„Az állattenyésztés és a feldolgozás egyaránt nehéz helyzetben van. Megnövekedett takarmányár, energiaár, sok esetben megbízhatatlan, rossz minőségű gyártás; az jellemzi ezt az iparágat, ami egyáltalán nem segíti az előrelépést. Nagyon kevés a kivétel. Sajnálatos módon a legtöbb beszállító megbízhatatlan, szervezetlen, és nem rendelkezik kellő szakértelemmel."

Bár a HúsSzabóság kínálatában olyan különlegességek is feltűnnek, mint a japán húsok, a cégpolitikájukból semmilyen termékük esetén sem engednek, vagyis bármilyen húsról is legyen szó, a magas színvonal elsőrendű tényező. Hiszen Ferenc is azt vallja, hogy jó minőségű étel, csak jó minőségű alapanyagokból kerülhet a tányérunkra, és ez a hús szempontjából az állattartásnál kezdődik. Hentesmesterként tehát több szempontot is figyelembe vesz, amikor meghatározza üzlete aktuális kínálatát.

A HúsSzabóság kínálatában csak magas minőségű áruk vannak Fotó: Szabó Gábor/Life.hu

„Az állattartás minősége, takarmányozás, tartás, vágás mind befolyásolja az általunk összeválogatott termékek listáját. De sajnos itt is jelen van a szakaszos minőség és mennyiségi ellátottsági probléma. Itthon nem szeretik tartani a technológiai fegyelmet. Mindig keressük az újat, és azokat, akik szeretnének és akarnak minőségit teremteni."

Azt gondolhatnánk, hogy a húsfogyasztók és a húsmentes életet élők között nem lehet konstruktív párbeszéd, kölcsönhatás. Szabó Ferenc hentesmesterként a következőt üzenné a vegetáriánus, vegán életmódot folytató embereknek:

„Mi velük vagyunk! A kisebb fogyasztás ugyanis segíti a minőségi termelést."

Gondoljunk csak bele, hogyha a hazai húskereslet az évi átlagos 686 ezer tonnáról a felére csökkenne, mennyivel több szabadtartásban élő, jobb minőségű takarmánnyal nevelkedő állat élhetne...