Miért dobják ki a vállalatok a tökéletes állapotban lévő, eladatlan termékeiket?

Ökotrend születik

A trend egyik első szószólója Marco Arment programozó és író volt, aki 2010 januárjában publikált cikkében részletezte, hogyan működik a nagyvállalatok pazarló hulladékkezelési politikája és miért válnak meg etikátlan módon az eladatlan termékeiktől ahelyett, hogy újrahasznosítanák őket. Azóta ez az égető dilemma egyre inkább előtérbe került, a fogyasztók pedig átláthatóságot és elszámoltathatóságot követelnek a vállalatoktól.

Ebbe az ádáz harcba lépett be évekkel később a TikTok a maga majdnem 1 milliárd felhasználójával, hogy tökéletes platformot biztosítson azoknak, akik a pazarlás ellen küzdenek. A felhasználók elkezdtek olyan videókat közzétenni, amelyeken a vállalatok tökéletes állapotú termékeket, például ruházati, elektronikai cikkeket és élelmiszereket semmisítenek meg. Ezek a felvételek természetesen vírusszerűen terjedni kezdtek, s ahogy az várható volt, széles körű felháborodást váltottak ki, egyúttal rákényszerítették a cégóriásokat arra, hogy radikális lépésekkel reagáljanak a kritikára.

Miért pazarolnak a vállalatok?

Sok üzlet úgy szerződik le a beszállítókkal, hogy az eladatlan vagy elavult árut jóváírásért cserébe visszajuttatják hozzájuk. Ezzel a megállapodással az üzletek kevés kockázatot vállalnak, így a beszállítók meggyőzhetik őket arról, hogy csak új vagy rövid élettartamú termékeket tartsanak raktáron. Jelentős értékű termékek, például az elektronikai cikkek esetében ez úgy működik, ahogy az ember elvárná: az üzletek egyszerűen visszaküldik azokat.

Azonban sok árucikk visszaküldése nem éri meg, így a boltok és a beszállítók egy igen pazarló megállapodást kötnek: az üzletek közlik a beszállítókkal, hogy melyik termékből hány darabot nem sikerült eladniuk, a beszállítók pedig jóváírják ezek összegét azzal a feltétellel, hogy a boltoknak meg kell semmisíteniük a maradékot.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent teljesen el kell pusztítani – csak annyira kell megrongálni a termékeket, hogy azok ne legyenek használhatóak, valamint továbbértékesíthetőek.

Van fény az alagút végén

A világméretűvé nőtt TikTok-trend rákényszerítette a vállalatokat, hogy újraértékeljék hulladékkezelési gyakorlatukat. Sokan közülük a fenntarthatóságot és a környezetbarát hozzáállást kezdték előtérbe helyezni a korábbi profitorientált, környezetszennyező működési elvekkel szemben.

Néhány cég áttért a körforgásos gazdasági modellre, amely az újrafelhasználásra, az újrahasznosításra és a javításra összpontosít. Mások elkezdték jótékony célokra felajánlani, vagy kedvezményes áron értékesíteni eladatlan termékeiket, ezzel megakadályozva, hogy a még tökéletesen használható árucikkek a szemétlerakókban kössenek ki.