„Kamaszként kezdtem edzeni, hogy imponáljak a lányoknak” – Interjú Vajda Zsolttal

− Mikor kezdtél sportolni?

−  Már általános iskolában jártam atlétikára, szertornára és versenyeztem is, azóta az életem része a sport.

− Mi volt a motivációd akkoriban?

−  Nagyon kis faluból származom, egy 300 fős településről, ahol mindig apu volt a nagydarab fickó. A kocsmánk raktárrészében rendeztünk be egy otthoni kis konditermet. Apa ott mutatta meg az alapokat, hogy mit, hogyan kell csinálni. 

Ugyanakkor magabiztosságot is adott, meg jól éreztük magunkat a haverokkal is közben.

− Ez gondolom megváltozott mára és új célod van.

−  Persze. Szenvedély lett, ami a hétköznapok szerves része és nagyon szeretem csinálni. Ma már az a cél, hogy önmagamat felülmúljam, hogy napról-napra jobb legyek, nem pedig az, hogy másoknak tetszek. 

 Hamar beláttam, hogy nem az izmokkal lehet a legjobban imponálni a lányoknak, hiszen ez az egyik legutolsó dolog, nem pedig a legfontosabb tényező ismerkedésnél.

− Milyen volt úgy felnőni, hogy a családban mindenki sportol?

− Iszonyatosan jó érzés volt, és ez a mai napig így van. 

 Ha látom, hogy apu, anyu, a húgom és az öcsém is sportol, akkor bennem is ég a tűz, hogy nekem is edzenem, bírnom kell és fordítva. Amikor kicsi voltam, akkor apu ösztönzött mindig, aztán ahogy nőttem fel, már ő merített belőlem motivációt.

− Számodra mit jelent a sport?

−  Nekem nagyon sokat ad, őszintén, mivel igazán kikapcsol. Arra az időre, amíg edzem, mindent félre tudok tenni és csak a munkára koncentrálok. Ez az a közeg, ahol jól érzem magam és itt vesznek körbe azok az emberek, akikkel napi szinten beszélgetek, akikkel jól szórakozom. Kicsit olyan ez nekem, mint régen az öregeknek a kocsma volt. Nekem jót tesz, hogy órákat töltök a teremben, ami nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is feltölt.

− Mit jelent számodra a kihívás?

−  Számomra ez valami olyan dolog, ami kimozdít minket a komfortzónánkból és azt igényli, hogy tényleg többet hozzunk ki magunkból, mint amit eddig megtettünk.

Segít, hogy többek legyenek annál, mint amik voltak és jó irányba haladjanak.

− Mi volt a legnagyobb sportbeli kihívás, amivel szembesültél?

−  Sok esetben talán az, hogy leküzdjem az egómat, hogy visszavegyek a súlyokból és jobban tudjak fókuszálni a gyakorlatokra, a munkára. Voltak nehezebb helyzetek, amikor például több műszakban dolgoztam külföldön és munka előtt vagy után ugyanúgy lementem edzeni. Nagyon meg kellett szerveznem a napjaimat, hogy minden rendben legyen. Gyakran főztem is előre emiatt.

− A sport mellett úgy tudom, egy időben nagyon odafigyeltél a kalóriákra is. Változtattál az étkezési szokásaidon az évek során?

−  Régen túlzásba vittem az odafigyelést. Minden milliliter tejet, még a cukormentes ketchupot is lemértem, ami már nem volt egészséges.

 Lehet, hogy aki versenyre készül, annak az utolsó hónapokban szükséges a száz százalékos odafigyelés, de az átlag hétköznapokon ez kártékonyabb és az életminőség rovására mehet, ha teljesen ráfeszül valaki.

− YouTube-videósként kezdtél, felépítettél egy márkát, majd televíziós műsorokban is részt vettél. Honnan jött ez a váltás?

−  Szeretem az új kihívásokat és nagyon nyitott vagyok az új dolgok felé. Ugyanakkor minél több téren szeretném kipróbálni magam.

− Indultál a Ninja Warriorban és a Farm VIP-ban is. Ez két nagyon eltérő műsor. Milyen volt és hogyan élted meg ezeket?

−  A Ninja Warrior számomra nehezebb volt. Nem volt annyira testhezálló, baromi nehéz volt és viszonylag hamar ki is estem. Mellesleg szerintem felkészületlenül mentem, mert több éves gyakorlást igényel az, hogy ott valaki jó esélyekkel labdába rúghasson.

 a gyalulni kell, akkor gyalulok, ha főzni, sütni kell, akkor megteszem, mert semmi problémám nincs vele. Sajnos nem adta vissza a műsor, hogy valójában mennyi munkát végeztünk el a csapattársakkal. Hál’ istennek a legtöbb embernek ugyanolyan hozzáállása volt, mint nekem: ott voltunk egész nap és csináltuk. Jó volt, hogy ezt az oldalamat is megmutathattam, hogyha kell, akkor összekoszolom magam a munka miatt.”

−  Mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást ezekben a műsorokban?

−  A Ninja Warriorban a testi adottságaim, mivel az átlagnál kicsivel magasabb és nehezebb vagyok. Soha életemben nem végeztem olyan mozgásformát, ami a műsorban kellett volna. Javarészt mindig súlyokkal edzettem, nem saját testsúllyal és emiatt nem igazán volt testhezálló számomra az a környezet.  A Farm VIP műsorában a legnagyobb kihívást leginkább a másokkal való együttélés jelentette. Sok olyan emberrel laktam együtt, akikkel nem feltétlen egyezett az én életstílusom, a látásmódom és a habitusom. Nehéz volt elfogadni, hogy mindenki másképp kezeli a dolgokat.

− Testépítői karriert építettél fel a YouTube-csatornádon, de indultál valaha ilyen versenyen?

−  Nem, de nagyon szeretnék. Ezzel is úgy vagyok, mint a legtöbb dologgal, hogyha elkezdem, akkor teljes gőzzel akarok belevágni. Ha nem érzem úgy, hogy készen vagyok, hogy tényleg, igazán jó formát tudok hozni, akkor nem akarok nekifogni. Egy ilyen versenyre a felkészülés sokat kivesz az emberből. Diétázni, szálkásítani kell hónapokig. Addig a fejlődésben is megáll az ember, sőt, kicsit vissza is eshet. Én úgy érzem, hogy erre még nem állok készen, mert nem biztos, hogy olyan eredményeket érnék el, amikkel igazán elégedett lennék. Inkább még munkát fektetek abba, hogy tovább nőjek, jobb legyek és ha úgy érzem, készen állok, majd akkor belevágok.

− Ez minden bizonnyal rengeteg munkát igényel. Hogyan változott az edzésterved az évek során?

−  Lényegében majdnem ugyanaz, minimálisan változtattam csak meg az évek alatt. Az alap, a bázis nem módosult. Ha vannak jó gyakorlatok, amiket szeretsz, amikben jó vagy és eredményeket érsz el velük, akkor fölösleges azokon variálni. 

 A kezdőknél is jellemezően az a baj, hogy túl sok információt zúdítanak rájuk, túl sok gyakorlat van, amiket kéthetente teljesen meg akarnak változtatni. Közben diétáznak is és emiatt hamar bele is fáradnak az egészbe. Szóval nem bonyolítom túl, szívből csinálom, szeretem, mert hosszú távon csak így lehet eredményes a munka.

−  Elégedett vagy azzal, amit most látsz a tükörben?

−  Őszintén, nem igazán. Van egy csúnya oldala ennek a sportnak. Az pedig az, hogy minél jobban fejlődik az ember, annál többet akar. Mindig jobban és jobban kinézni és emiatt valamilyen módon sose elégedett teljesen önmagával, bármit is mutat a tükör. Ami nem jó érzés. A body positivity, hogy fogadd el magad, nagyon jó dolog, de itt inkább hátrány. 

Ebből a szempontból jó, de rossz is egyben. Ráadásul mivel sokszor másokhoz hasonlítjuk magunkat, hajlamosak vagyunk másképp tekinteni magunkra és emiatt se vagyunk elégedettek önmagunk kinézetével. A képek és a videók sokszor nem a valóságot tükrözik. Ezen folyamatosan dolgozom mentálisan, és mindig önmagamhoz hasonlítom magam. Amikor szárazabb voltam, kevesebb zsírral, akkor jobban szerettem a testem, de ha tömeget kell magamra szedni, akkor ez ezzel jár. Mindent nem lehet egyszerre. Mindig a fejemben jár, hogy ennél többet is ki tudok hozni magamból, ha kell, változtatok, vagy keményebben edzem a cél érdekében.

− Milyen kihívásokkal szembesülsz most?

−  Van egy edzős applikációm és jelenleg ezt próbálom felépíteni, népszerűsíteni. Az a célom, hogy minél többen rátaláljanak és ne kelljen végig menniük azon a hosszú úton, amin nekem is, hogy mindent önmagamtól, gyakran a saját káromon tanultam meg. Illetve a saját életemben néha nehéz megtalálnom a motivációt, hogy az ember mindent csináljon egyszerre. Ezért kicsit rendszerezettebbé kell tennem a hétköznapjaim, hogy újra tudjak például YouTube-videókat készíteni. Az életem többi területe most elég kiegyensúlyozott, amivel elégedett és boldog vagyok, de úgy érzem, mégis tudnék többet tenni.”

− Ha már megemlítetted a kezdőket, nekik mit ajánlanál, milyen eszközökre, alapokra lehet szükségük?

−  Alapvetően legyen szó otthoni edzésről vagy termiről, a legfőbb faktor, hogy olyan mozgásformákat csináljak, amiket élveznek is.

Lehet, hogy vannak olyan gyakorlatok, amik hasznosabbak, jobb eredményt hoznak, mint a mások. Viszont ha nem szeretik ezeket, akkor csinálják a haszontalanabbat, amit kedvelnek, mert azokkal könnyebben elérik a kívánt célokat. Amit nem élveznek, azt nagyon hamar abba fogják hagyni. Fontos még, hogy az alapokat megfelelően, jól kivitelezve sajátítsák el. Érezzék magukat komfortosabban az adott légkörben és arra építkezzenek. Legyen tervük, hogy ne csak bolyongjanak. Ha tudják, milyen gyakorlatokat szeretnének egymás után csinálni, akkor határozottabban tudnak belevágni a dolgokba.