A járványok szinte egyidősek az emberiséggel, de terjedésük a kereskedelem megjelenésével vált igazán nagy mértékűvé. Köztudott, hogy járványok egész sora - például a lepra, a pestis és fekete himlő stb. - tizedelte az emberiséget a történelem során. Eleinte, az okokat nem ismerve, az emberek istencsapásának tekintették a ragályokat, bár arra is utalnak források, hogy az ókorban már megfogalmazták, hogy ezeket a rejtélyes és tömeges betegségeket szabad szemel nem látható "kis magvak" terjesztik. A bakteriológia tudománya a 19. század végén született meg, ekkorra tehető a vírusok és baktériumok beazonosítása, viselkedésük megfigyelése és az első vakcinák kifejlesztése is. A járványok megfékezésének a mai napig két fontos eleme van: az egyik a megbetegedett ember(ek) elkülönítése az egészségesektől, a másik a védőoltás, amelynek kifejlesztése egy új típusú fertőzés (mint a COVID-19) felbukkanásakor időbe telik. 

Pestis

A fekete halál több ezer embert sújtottForrás: Wikimedia Commons

Az egyik legismertebb és  legnagyobb járvány a történelemben az úgynevezett Fekete Halál, vagyis a pestis volt, amely először 540-ban ütötte fel a fejét, és Konstantinápoly lakóinak ötödét pusztította el. Ezt követően a 14. században tört ki újból a pestis Európában és Ázsiában - 1347 és 1351 között tombolt - de még a a 17. században is felbukkant és pusztított. Az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el ez idő alatt, a pestis kétszázmillió ember halálát okozta.

Fekete himlő

Közeli felvétel a fekete himlő kiütésrőlForrás: AFP/Ho

Az 1520-ban kezdődött himlő az emberiség második legpusztítóbb járványa volt. A fertőzést gyarmatosító spanyol felfedezők vitték be az amerikai kontinensre, a himlő 200 éven át szedte áldozatait Közép-és Dél-Amerikában, 56 millió embert ölt meg. A több mint 60 millió ember haláláért felelős fekete himlő Európában csak a 6. században jelent meg, a 13-14. században azonban már visszatérő, gyilkos járványokat okozott. 

Spanyolnátha

A spanyolnátha 40-50 millió ember halálát okozta, a betegeket a kórházakban megpróbálták elkülöníteniForrás: Wikimedia Commons

A történelem harmadik legnagyobb járványa, a spanyolnátha már a 20. században tombolt. Az első világháború lezárásának környékén kezdődött, 1918 és 1920 között söpört végig a Föld országain, és megtizedelte a háború négy éve alatt legyengült immunrendszerű európaiakat. A spanyolnátha 40-50 millió ember halálát okozta. Szakértők szerint ezt a betegséget a H1N1 vírus okozta, és valószínűleg disznókról terjedt át az emberekre. Nevét onnan kapta, hogy az első megbetegedéseket Spanyolországban fedezték fel 1918 márciusában. A "korunk legnagyobb biológiai katasztrófájának" nevezett spanyolnátha-világjárvány két év alatt többször is végigsöpört a Föld országain, s a lakosság 20-40 százalékát érintette.

Kolera

Kolera járvány Páriszban, 1832.Forrás: AFP

A betegség Ázsiában már az időszámításunk előtti 5. században ismert volt, és évszázadokon keresztül csak azon a területen fertőzött. A közlekedési útvonalak fejlődésével azonban 1817-ben megjelent Európában is, 1826, valamint 1971 között 7 nagy járványt okozott, amelyekben egymilliónál is több ember vesztette életét. Egyes orvosok szerint az utolsó járvány még a mai napig is tart, és elsősorban a szegények között szedi áldozatait. Magyarországon kétszer volt komolyabb kolerajárvány: 1832–33-ban, valamint 1872–73-ban. A megbetegedések száma mind a két esetben meghaladta az 500 ezer főt, és mivel a betegség halálozási aránya abban az időben 50 százalék körüli volt, az elhunytak száma is nagyon magas volt. A betegség ma már antibiotikumokkal és megfelelő só- és folyadékpótlással kezelhető.

Ebola

Az ebola elsősorban Afrikában jelen lévő kórokozó, az utóbbi néhány évtizedben jelentős járványokat okozottForrás: AFP/John Wessels

Az ebola magas lázat, kiterjedt külső és belső vérzést okozó vírus. Az elsősorban Afrikában jelen lévő kórokozó az utóbbi néhány évtizedben jelentős járványokat okozott Zairében, Szudánban, Ugandában, Gabonban, Elefántcsontparton és Kongóban. Az első ebolajárvány 1976-ban tört ki Zairében, s azóta is számos alkalommal ütötte fel a fejét ezen a területen. A vírus erősen fertőző mivolta és magas halálozási aránya miatt a szakemberek attól tartanak, hogy a jövőben a terroristák biológiai fegyvereinek egyik „alapanyaga" lehet.

Influenzák: sertésinfluenza, MERS, SARS, COVID-19

Napjaink réme a COVID-19-nek nevezett koronavírus 2019 végén kezdődött, a kínai Vuhanból indult kiForrás: AFP/ NurPhoto/Antonio Navia

Az 2009-2010-es sertésinfluenza mintegy 200 ezer ember halálát okozta.  A MERS, vagyis a közel-keleti koronavírus 2015-ben kezdődött, és voltaképpen még mindig tart. Denevérekről és tevékről terjedt át az emberekre, és mintegy 850 embert ölt meg. Ez ellen azonban már létezik vakcina, és a szervezetünk is megtanult hozzá alkalmazkodni. Napjaink réme a COVID-19-nek nevezett koronavírus 2019 végén kezdődött, a kínai Vuhanból indult ki. Egyelőre nem biztosak abban a tudósok, milyen állatról terjedt át a vírus az emberre, de azt feltételezik, hogy tobzoskákról. 2020. március közepéig világszerte több, mint 8000 ember halálát okozta a vírus, és soha nem látott mértékben változtatta meg az emberek életét.

Mikor beszélhetünk pandémiáról?

A pandémia valamely fertőző betegség okozta olyan járvány, amely nagyon nagy terület populációját fertőzi meg, például egy vagy több kontinensét. Bekövetkezéséhez egy járványtani definíció szerint a fertőző forrás, a terjedési mód és a fogékony szervezet egyidejű megléte szükséges.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pandémia három feltétel megléte esetén alakul ki: 1. A népesség számára új betegség megjelenése, 2. A kórokozó embereket fertőz meg, komoly betegséget okozva, 3. A kórokozó könnyen és fenntarthatóan terjed az emberek között.

(Forrás: Wikipedia)