Napjainkban szinte nincs is olyan ember, akit ne érne szinte folyamatos stressz. Vannak, akik ezt különböző technikákkal, mint például a meditáció vagy sporttal nagyon jól tudják kezelni, mások azonban védtelenebbek az ártalmas hatásaival szemben. Náluk gyakori, hogy előbb bizonyos szervek funkcionális zavarokat mutatnak, később azonban komoly elváltozások is kialakulhatnak a stressz miatt. 

Gyomorfekély

A legtöbbünk által ismert pszichoszomatikus tünet a gyomorfájás. Ha feszültek vagyunk, összeugrik vagy megfájdul a gyomrunk, erre utalnak például a "görcsbe rándult a gyomrom"  vagy az "ezt nem tudom megemészteni" kifejezéseink is. Köztudott ugyanis, hogy a gyomrunknak nemcsak a rendszeresen elfogyasztott ételek megemésztése a feladata, hanem a testet nem szervenként, hanem egészben látó szemléletek szerint a mindennapos érzelmeket, feszültségeket is itt emésztjük meg. Tehát, ha magunkba fojtjuk a gondokat, az sokszor a gyomrunkon érződik először. Ezek a fel nem dolgozott feszültségek először csak kellemetlenségeket okoznak, később ezek talaján azonban szervi elváltozások is fellépnek. Erre utal a pszichoszomatikus szó is. 

A tartós stressz következtében gyomorsav-túltermelés léphet fel, mely eleinte csupán kellemetlen tünetekkel vagy savvisszafolyással, refluxszal jár, de kezeletlenül a sav a gyomorfalunkat és beleinket is kikezdheti.

Ha magunkba fojtjuk a gondokat, az sokszor a gyomrunkon érződik előszörForrás: Shutterstock

Ha a problémát nem orvosolják időben, akkor fekélyes sebek alakulhatnak ki a nyelőcső vagy a gyomor falán, gyomorvérzés is felléphet, ami már komoly problémát jelent, és kezelést igényel. 

Szív- és vérnyomásproblémák

A stressz azonban nem csak a gyomrunkat kezdi ki, de a szívünkre is hatással van. A rendszeres szorító érzés a mellkasban már problémát jelez, mint ahogyan az is, ha rendszeresen magas vérnyomást vagy megemelkedett pulzust mérünk. Azt, hogy ezek a feszültség jelei is lehetnek, mi sem bizonyítja jobban, hogy az emberek nagy százalékának magasabb a vérnyomása és pulzusa, amikor orvosi vizsgálaton vesz részt. A szívünk annyira érzékeny, hogy a legkisebb szorongásra is azonnal reagál. Ezért is használjuk a "majd' kiugrott/megállt a szívem" kifejezést, vagy a nagy ijedtségre azt, hogy "kis híján infarktust kaptam". 

Ha ezeket az időszakos panaszokat nem kezeljük, idővel - akár csak a gyomrunk esetében - már komolyabb kórképek alakulhatnak ki. Az egyik ilyen a szívroham, amely egyre fiatalabb korban, főként azoknál, akik rendszeres teljesítménykényszerben élnek. Innen is ered az, hogy az évenkénti átfogó kivizsgálást menedzserszűrésnek is nevezik. 

Ma már bizonyított tény, hogy a hosszan tartó feszült idegállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhat: egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 40 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér-problémában. Ezek az érproblémák pedig könnyen infarktushoz vezethetnek.

A hosszan tartó feszült idegállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhatForrás: Shutterstock

Krónikus alvászavar

Nem konkrét betegség, inkább csak tünet a krónikus alvászavar. Főként azoknál jelentkezik, akik képtelenek problémáikat a a munkahelyükön hagyni, vagy folyamatosan rágják magukat a magánéleti konfliktusaik miatt. Az állandó, egész napos feszült állapot, végül odáig vezethet, hogy akkor sem vagyunk képesek elengedni magunkat és folyamatosan "jár az agyunk", amikor már lenne rá lehetőségünk este az ágyban. Ha nem alusszuk ki magunkat, az viszont már konkrét megbetegedésekhez vezethet, ugyanis minden szervünknek szüksége van a pihenésre. A krónikus alvászavar következtében gyakran depresszió és alkoholizmus is kialakul. Az előbbi azért, mert a fáradt szervezet nem képes a negatív hatásokat feldolgozni, az utóbbi pedig többnyire azért, mert nagyon sokan vannak, akik a jobb alvás reményében nyúlnak a pohár után. 

Összegezve, ha felismertük, hogy túlságosan feszültek vagyunk, túl sok a stressz az életünkben, mindenképpen keressünk olyan tevékenységet, elfoglaltságot magunknak, ahol kieengedhetjük a fáradt gőzt. Ha a természet nyugtat meg, igyekezz minél több időt tölteni a szabadban, de szánj időt a sportolásra és az örömet okozó szabadidős tevékenységekre is, így nagyobb eséllyel kerülöd el a betegségeket.