Koraszülöttek voltak, mégis örökre fennmarad a nevük - November 17., a koraszülöttek világnapja

Mark Twain Johannes Kepler koraszülöttek világnapja Victor Hugo Albert Einstein
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
2011 óta minden évben november 17. a koraszülöttek világnapja. Magyarországon például minden tizedik gyermek koraszülöttként, azaz a terhesség 37- hete előtt jön a világra. Ma már a modern orvostechnológiai eszközök lehetővé teszik a nagyon kis súlyú, azaz1000 gramm alatti koraszülöttek szövődménymentes felnevelését is. Ezen a napon sötétedés után számos magyarországi épület is lila színt ölt, kivilágításával is egy kis figyelmet irányítva a koraszülöttekre és családjaikra, valamint az ő segítésük fontosságára. Ennek kulcsfontosságú eleme az élet első napján, majd ezt követően, legalább az első hat hónap során megvalósuló kizárólagos anyatejes táplálás, amely a túlélési esélyeket nagymértékben javítja. A világnap többek között ezt helyezi a fókuszba. 

Az anyatejes táplálás életet ment: olyan, mint egy védőoltás

Életünk első 1000 napjában fejlődnek a legintenzívebben kognitív képességeink - például a gondolkodás, a nyelvi képesség vagy az emlékezet -, és ekkor alakul ki a bélflóra, valamint az immunrendszer is. Ebben a kritikus időszakban válik véglegessé a zsírsejtek száma, amely döntően meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot.

Míg az érett újszülöttek ennek az időszaknak közel a harmadát az anyaméh védett körülményei között tölthetik, addig a 24. és a 37. hetedik terhességi hét között világra jött koraszülött babáknak már idejekorán a méhen kívüli környezethez kell alkalmazkodniuk.

A koraszülött babáknak már idejekorán a méhen kívüli környezethez kell alkalmazkodniuk Forrás: Shutterstock

A koraszülöttek az első hetekben-hónapokban nehezen táplálhatók, gyakrabban fordulnak elő náluk érzékszervi, bélrendszeri, légzőszervi és idegrendszeri problémák. A legnagyobb nehézséget mégis az jelenti, hogy éretlen immunrendszerük miatt fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. Ennek kivédésére a legalkalmasabb, ugyanakkor a legegyszerűbb eszköz a lehető leghamarabb elkezdett, majd minél hosszabb ideig folytatott kizárólagos anyatejes táplálás. Minden egyes étkezés olyan, mintha védőoltást adnánk babáinknak, hiszen az anyatej nagy mennyiségben tartalmaz a környezetükben élő kórokozókkal szemben védelmet nyújtó ellenanyagokat. A természet csodája, hogy a koraszülött babákat szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyák tejétől, tehát nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb tejcukrot tartalmaz. A koraszülött babák fejletlen emésztőrendszerük miatt, különösen a kezdeti időszakban, csak kis mennyiségű táplálékot tudnak elfogadni. Az anyatejet ugyanakkor könnyebben tudják megemészteni, amelynek összetétele és tápértéke ráadásul a leginkább megfelelő számukra.

Híres koraszülöttek, akik örökre beírták magukat a történelembe

Tudtad, hogy mi a közös Einsteinben és Mark Twainben, és mellettük még számos világhírű tudósban, zenészben, íróban, akik különböző korokban és országokban születtek? Mindannyian koraszülöttek voltak, de ledolgozták a hátrányukat, és a világtörténelem legismertebb alakjai lettek.

Sir Isaac Newton (1643-1727)

A világ egyik legnagyobb tudósa alig volt több mint egy kiló születésénél, és nem jósoltak neki többet pár óránál. Ő azonban valamiféle "csoda folytán" életben maradt, leküzdötte a hátrányát, sőt, zseni lett, az ő nevéhez fűződik a gravitáció (tömegvonzás) törvénye.

Albert Einstein (1897-1955)

Édesanyja állítólag megijedt, hogy mennyire nagy és furcsa formájú az újszülött feje. Később szellemi képességei miatt aggódtak, hiszen a kis Einstein később is kezdett el beszélni, és kilencéves koráig nem beszélt folyékonyan. Ennek ellenére éltanuló volt, és lenyűgözően gyorsan fejlődött a kezdeti nehézségek után. Ma leginkább a relatívitás elmélet megalkotójaként emlékszünk rá, neve egybeforrt a zsenialitással és a kiemelkedő szellemi képességekkel.

Albert Einstein később kezdett el beszélni, és kilencéves koráig nem beszélt folyékonyan Forrás: Getty Images/Keystone

Victor Hugo (1802-1885)

A kis Victor Hugót édesanyja úgy jellemzte, hogy „nem hosszabb egy késnél". Annyira nem bíztak benne, hogy életben marad, hogy a legenda szerint a család az asztalostól, aki a bölcsőt is készítette, egy koporsót is rendelt. Ő azonban mégis csak felcseperedett, és a mai napig az egyik valaha élt legnagyobb francia romantikus íróként tartják számon, műveit az egészen fiatalok és a felnőttek is ismerik és élvezettel olvassák.

Johannes Kepler (1571-1630)

A német asztrológus és matematikus egyes becslések szerint 160-as IQ-val rendelkezett. Csupán hét hónapos korában látta meg a napvilágot, így nemcsak testileg, de szellemileg is rendkívül gyengének látták és vélték. Ahogyan nőtt és erősödött, intellektusával kiemelkedett a többiek közül. Ő lett a kora modern kori csillagászat úttörője, nevéhez fűződik a bolygómozgás törvényeinek leírása.

Mark Twain (1835-1910)

A vártnál két hónappal korábban, 2,2 kilogrammal született a Huckleberry Finn kalandjai szerzője. Nála sem hitték, hogy életben marad, de szerencsére így lett, és az egyik legközkedveltebb amerikai író vált belőle.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.