Olyan maszkot készített két magyar mérnök, amit még a WHO is a hitelesített

Life.hu

2020.12.24.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Kállai Miklós és Csősz Botond a két magyar mérnök elsősorban saját maguknak szerettek volna maszkot készíteni, végül egy a WHO által hitelesített és szabadalmaztatott eszköz lett a végeredmény.

A koronavírus első hulláma idején egy rövid ideig hiány volt a maszkokból, a két magyar mérnök, Kállai Miklós és Csősz Botond ekkor kezdett el azon gondolkozni, hogy terveznek maguknak maszkot.

A végeredmény egy szabadalmaztatott eszköz lett, amelyről kiderült, hogy hasonló annyira nincs forgalomban, hogy szabályozás sem volt rá.

Az egyszer használatos sebészi maszk alapvető célja, hogy cseppfertőzés ne jusson a maszkot használó irányából kifelé, illetve - egy műtét esetén - a sebészt megvédje az esetleg ráfröccsenő vértől Fotó: Shutterstock

A maszkok nagy része ugyanis nem a világjárvány elleni védekezésre lettek kitalálva. Egy FFP-2 maszk esetében a bejövő levegő 11 százaléka oldalról, alulról, szűretlenül érkezik, hiszen nem tapad annyira az archoz, hogy ez elkerülhető legyen, a sebészeti maszkok esetében ezt nem is mérik. Ettől persze a sebészi maszk hasznos, de funkciójának megfelelően nem a használóját védi, hanem a környezetét.

A mérnökök által kifejlesztett maszk,

a KC Mask oda-vissza védelmet biztosít, illetve vírusok elleni védelemre is egyszerre alkalmas,

erre jellemzően nem volt még példa, pedig a világjárvány miatt ez kézenfekvő elvárás. A maszk múlt héten megkapta a WHO által a járvány alatt a maszkok minősítésére létrehozott, Covid-19 kategóriára vonatkozó hitelesítést - írja a Telex.

Botond testvére, Csősz-Talu Boglárka is csatlakozott a projekthez, befektetőként és külkapcsolati menedzserként segíti a vállalkozást.

"Apránként alakítottuk ki a megfelelő maszktestet, míg eljutottunk oda, hogy melyik az, amelyik kis felületen érintkezik a bőrrel, de kényelmes és hosszú ideig hordható. A megfelelő anyag felkutatása is időbe telt, végül a gyártás gyorsítása miatt is egy újrahasznosítható, szilikonszerű, de sokkal erősebb, az orvostechnikában használt anyag győzött (TPE), amely otthon is fertőtleníthető" - mesélte Kállai.