A szürkehályog és a zöldhályog talán mindenki számára ismerős, legalább a nevéről. A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy ez a kór a szemünket támadja, és többségében idős emberek szenvednek tőle. Azt viszont kevesebben tudják, hogy milyen tünetek jellemzőek a szürkehályogra, és milyenek a zöldhályogra, ezért most vegyük végig, melyek a legfontosabb különbségek közöttük.
Mit lehet tudni a szürkehályogról?
A szürkehályog (katarakta ) a szemlencse elszürkülését jelenti, amely látásromlással jár, hiszen a szemlencse egyre kevesebb fényt enged át, így a minket körülvevő tárgyak és dolgok homályosabbá válnak. A kor előrehaladtával sok embernél alakul ki szürkehályog.
A már kialakult szürkehályog esetén a szemüveg nem segít az éleslátás visszaállításában, az egyetlen hatásos kezelése a műtét, ahol a beavatkozás során az elhomályosult szemlencsét eltávolítják és azt műlencsével helyettesítik, amely különböző típusú lehet.

Mik a szürkehályog tünetei?
- Mivel a szürkehályog viszonylag hosszú ideig nem jár tünetekkel, így sokszor nem is tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy ez áll a látásromlás hátterében. Vannak azonban olyan egyértelmű tünetek, amik erre a betegségre utalnak.
- Homályos látás, elmosódott vagy ködös látás, mintha egy fátylon vagy pókhálón keresztül nézne.
- Kettős látás, szellemképes látás, fényérzékenység például erős fényben, napsütésben vagy éjszakai vezetés esetén.
- A térlátás romlása.
- Eltompulnak a színek, az árnyalatok megváltoznak és kifakulnak.
- Súlyos látáscsökkenés észlelése, amikor fényes felületre vagy háttérre tekint.
- Éjszakai vezetésnél vakító a fény vagy fényudvar jelentkezik a fényszóró körül.
- Gyakori szemüvegcserére van szüksége változó értékekkel.
- A látásélesség romlása mellett távollátás és rövidlátás egyaránt kialakulhat. A kontrasztok eltűnése is jellemző tünet, és a visszatükrözés is zavaró lehet.
Mi okozhatja?
Elsősorban az idő múlása váltja ki, de kialakulásában nagy szerepet játszhat a nem megfelelő táplálkozás- és életmód, a tartós dohányzás, alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, valamint a genetika is.
Mi a zöldhályog?
Az elsődleges nyitott zugú glaukóma ritkán jár fájdalommal, az okozott látásromlás hosszú ideig észrevétlen maradhat a beteg számára. A betegség másik csoportját képező, magas szemnyomással járó glaukóma típusok (például a glaukómás roham, ami zárt zug esetén alakulhat ki) homályos látást, fejfájást, a szem, illetve a szem környéki csontok fájdalmát, a fényforrások körüli szivárványkarikák látását okozhatják.
A kezeletlen magas szemnyomás látásromláshoz, látásvesztéshez vezethet. Először csak kis látótérkiesések alakulnak ki, majd előrehaladott állapotban, kezelés hiányában, a betegnek csak egy körülbelül 10-20 fokos centrális sziget marad meg a látóteréből (mintha egy kulcslyukon keresztül nézne a világra). Ezt már látóélesség-csökkenés is kíséri. A károsodás kialakulása hosszú és visszafordíthatalan, évekig tartó, alattomos folyamat. Ha a szemnyomás nagyon magas, vagy a napközbeni ingadozása nagyon nagy, akkor gyorsabban károsodhatnak és halhatnak el az idegrostok.

Milyen tünetei vannak a glaukómának?
A zöldhályog sok esetben nem okoz tüneteket a betegség elején. Ez teszi nagyon veszélyessé. Ha a családban van glaukómás beteg, akkor érdemes évente zöldhályog-vizsgálatra menni. A glaukóma- szűrővizsgálat nélkül a beteg sokszor túl későn veszi észre a problémát. Ha beszűkül a látótér, a látás már kezeléssel sem állítható helyre.
Miért fontos a glaukóma szűrése?
A zöldhályog sok esetben nem okoz tüneteket a betegség elején, így a páciens nem, vagy csak túl későn veszi észre a problémát. Ezért is kifejezetten fontos a célzott szűrés. Ha a családban már van glaukómás, illetve 40 éves kor fölött mindenkinek érdemes évente zöldhályog-szűrésre menni.
Hogyan kezelhető a zöldhályog?
A zöldhályog nem szüntethető meg, azonban szakorvosi kezeléssel a látás stabilizálható.
Elsődleges nyitott zugú zöldhályognál jellemzően szemcseppeket írnak fel, de szükség lehet kombinációkra is. A kezelés során figyelni kell arra is, hogy a terápia mellett romlik-e a látótér és az egyéb paraméterek: ha igen, a kezelést ki kell egészíteni és/vagy módosítani. Súlyos esetekben, ha a károsodás előrehaladott, vagy, ha a cseppentés ellenére romlanak az egyéb vizsgálati eredmények, műtétre is szükség lehet.
Zárt zug esetén, glaukómás rohamnál első lépésben szemcseppekkel, intravénás injekciókkal vagy infúziókkal kell csökkenteni a szemnyomást, ezt követően lézerkezelésre van szükség. A lézeres beavatkozás során a szivárványhártyán egy lyukat készítenek (YAG lézer iridotómia), amin keresztül a folyadék hátulról előre áramolhat. A gyorsan felismert és kezelt glaukómás roham után nem feltétlenül alakul ki a látóidegfő károsodása. Igen szűk zug esetén ezt a lézerkezelést megelőző jelleggel is el lehet végezni a roham kivédésére.