Milyen jogi eszközökkel élhet az az édesanya, aki meg szeretné óvni a gyermekét a családot rettegésben tartó, az anyát és a gyermeket bántalmazó apától? Mit tehet akkor, ha éppen válik, és milyen lehetőségei vannak abban az esetben, ha még nem indította el a válópert? Olvasónk levelére dr. Horváth Emese válaszol.

"Tisztelt Ügyvédnő!

2011. május 30-án keresettel éltem férjemmel szemben a helyi városi bíróságon házasság felbontása iránt, azóta rendszeresek lettek a családi veszekedések és bántalmazások, gyermekem mindezeknek elszenvedője, azonban az ingatlan közös tulajdont képez. Mit tehetek ebben az esetben? Milyen eszközök állnak a rendelkezésemre, hogy távol tartsam a gyerekemet az erőszaktól?"

Thinkstock



Kedves Olvasó!

Amennyiben a házasság felbontása során már per van folyamatban, a bíróságtól kérheti ideiglenes intézkedésként a gyermek Önnél történő elhelyezését, valamint a  kizárólagos lakáshasználat jogát. Ez biztosítaná Önnek, hogy gyermekével zavartalanul az ingatlanban tartózkodni tudjon. Ezen jogintézményt a Polgári Perrendtartás 158.§-a szabályozza.

A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Az ideiglenes intézkedés már a tárgyalás előtt is elrendelhető - azonban az ideiglenes intézkedés a keresetlevél benyújtása előtt nem kérhető - házassági bontóperekben ideiglenes intézkedést a gyermekelhelyezéssel kapcsolatosan szoktak a felek indítványozni. Az ideiglenes intézkedés az ítélet jogerőre emelkedésével veszti hatályát.

Az ideiglenes intézkedés polgárjogi természetű jogintézmény, és célravezető abban az esetben, ha a felek között már per van folyamatban.

Azonban amennyiben még nincs beadva a kereset a bíróságra a házasság felbontása iránt, vagy esetlegesen a felek nem akarnak, vagy nem mernek elválni, további lehetőségeket biztosít számunkra a jog, ilyen a távoltartás jogintézménye. A távoltartást csak hozzátartozóval szemben lehet kérni.

A közeli hozzátartozó fogalma alá a magyar Polgári Törvénykönyv 685. §-a szerint jelenleg a következő hozzátartozók tartoznak: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény  16.§ (1) bekezdése alapján a megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el.

A bíróság a hivatalból kezdeményezett eljárásban - ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendőrségen az esetet be kell jelentenie, és a bíróság a felek személyes meghallgatása után nemperes eljárásban végzést hoz, melyben elrendeli a bántalmazott és bántalmazó között a végzés közlésétől számított 15 nap időtartamra megelőző távoltartást.

A bántalmazó köteles továbbá tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Ebben az esetben a bántalmazó köteles távoltartani magát a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól.
 
A bíróság megállapítja, hogy a távoltartás időtartama alatta a bántalmazó feletti szülői felügyeleti joga és a velük való kapcsolattartási joga szünetel, azonban ez a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés szerinti kötelezettség alapján fennálló tartási kötelezettségeit nem érinti, figyelmezteti a bántalmazót, hogy a megelőző távoltartó határozatban írt kötelezettségek megszegése esetén szabálysértést valósít meg.

Ez a cselekménye ugyanis a bántalmazónak megvalósítja a távoltartó határozat szabályainak megszegése szabálysértési tényállást, mely szerint aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát. Tehát abban az esetben, ha azonnali jogvédelemre van szüksége Önnek és gyermekének, ez a jogintézmény hatásosan biztosítja azt, hogy a találkozások elkerülhetőek legyenek.

A családon belüli erőszak témakörében említést érdemel a kiskorú veszélyeztetése mint büntetőjogi törvényi tényállás, melyet a hatályos büntető törvénykönyvünk tartalmaz. Eszerint a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kiskorú veszélyeztetését valósítja meg az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése. A nevelés a kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenység. A felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A gondozás a kiskorú szükségleteinek - a fizikai, testi szükségleteknek - a kielégítését, feltételeinek biztosítását jelenti. Így a nevelés körébe tartozik a gyermekekkel való szellemi foglalkozás, tanulás. A felügyelet körébe a gyermekek szabadidejének ellenőrzése, míg a gondozás körébe ruházattal és élelemmel való ellátásuk tartozik. Ezeket a kötelezettségeket  a családi jog határozza meg, azonban egyéb jogszabályok mellett (például pedagógusok, esetén) az erkölcsi, etikai normák és az adott közösség szokásai is irányadóak.

A kiskorú veszélyeztetése esetén a rendőrségen kell feljelentéssel élni, a nyomozóhatóságnak 2 hónap áll rendelkezésre a nyomozásra, ez a határidő meghosszabbítható. A nyomozás lezárása után a rendőrség vádemelési javaslattal küldi meg az illetékes ügyészséghez. Az ügyészség az iratok áttanulmányozása után vagy vádat emel - ez esetben a tárgyaláson az ügyész képviseli a vádat -, vagy az eljárást megszünteti.

Üdvözlettel: Dr. Horváth Emese