Ködös vámpírromantika, férjgyilkos úrnő - 4 legendás vár Magyarországon, amit ne hagyj ki

1. Visegrád: ahogy Drakula látta

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után, 1250 és 1258 között építtette IV. Béla felesége, Lascaris Mária ékszerhozományának árából. Az Alsó-várat a Fellegvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egészen a Duna-parti őrtoronyig nyúlt, és rajta keresztül vezetett a Budáról és Esztergomba tartó országút. A várat több későbbi uralkodó is bővíttette, és itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra. A történelem folyamán többször is itt őrizték a szent koronát, 1440-ben innen rabolta el azt Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné. Az Alsó-vár lakótornyát ma Salamon-toronynak nevezik, pedig az 1082-ben Visegrádon raboskodó Salamon trónkövetelő sohasem járt itt: igaz, valóban egy visegrádi toronyba záratta I. László király, ez azonban nem lehetett a mai Salamon-torony, mivel az jó másfél évvel később épült. Volt azonban a toronynak egy nem kevésbé híres "vendége": Mátyás király záratta ide 1462-ben Vlad Tepes havasalföldi vajdát, akit kegyetlensége miatt Dracul-nak is neveztek - jól sejted, ő nem más, mint a később, Bram Stoker jóvoltából Drakula néven elhíresült úr. 1474-ig raboskodott Visegrádon, majd kiszabadult és visszatért birtokaira, de alattvalói nemsokára végeztek vele. Ha vonz a ködös vámpírromantika, barangold be a Salamon-torony környékét (nyáron a termeket is megcsodálhatod), majd kapaszkodj fel a Fellegvárba: október végéig még minden nap nyitva tartanak 9.30 és 17 óra között, novembertől viszont csak hétvégén, és akkor is csak délután négyig várják a vendégeket.

2. Sárvár: Báthory Erzsébet otthona

A sárvári vár építése a 13. század végén kezdődött, majd a Kanizsai család uralmának idején, a 15. században teljesedett ki. A mai formát is meghatározó bővítéseket és átalakításokat viszont már a Nádasdy család végeztette el. Az itt élő Nádasdy Ferenc, a "Fekete bég" felesége volt az a Báthory Erzsébet, akit oly sikeresen vádoltak meg ellenségei hajadonok halálra kínzásával és egyéb szörnyűségekkel, hogy a vár látogatói mai napig a borzongató emlékeket keresik Sárváron. Pedig a történészek nem győzik hangoztatni, hogy szegény Báthory Erzsébet éppen úgy élt, mint a kor bármelyik nemesasszonya, a szörnyűségeket csak a vádirat összeállítói találták ki, amikor veje, Thurzó György nádor 1610-ben Csejte várában elfogatta az asszonyt. Az pedig, hogy hősnőnk a fiatalság elixírjét keresve fiatal lányok vérében fürdött, csak 1614-es halála után egy teljes évszázaddal került be valahogyan a köztudatba. Horrort tehát nem fogsz találni a sárvári várban, de egy festményen megnézheted Báthory Erzsébetet. Érdemes ellátogatni a Nádasdy Ferenc múzeum Dísztermébe is, amelynek mennyezetképei a megrendelő Nádasdy Ferenc országbíró nagyapjának győztes csatáit ábrázolják. Ha pedig kényeztetnéd egy kicsit testedet-lelkedet, pihenj meg a híres sárvári fürdő gyógyvizében.

3. Diósgyőr: Nagy Lajos és a királynék vára

Diósgyőr vára 1364-ben, Nagy Lajos uralkodása alatt vált Buda, Visegrád és Zólyom mellett királyi székhellyé. A király évente több hónapot töltött itt egész udvartartásával, és olyan fontos történelmi események is zajlottak itt, mint az 1381-es, a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Nagy Lajos halála után a vár a királynék javadalmává vált, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix is megkapta jegyajándékul. A vár sorsa a mohácsi csata után fordult rosszabbra, ezután zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvár lett belőle, később pedig a fokozatos lepusztulás szomorú útjára lépett. Ha ma ellátogatsz a várba, a Kazamatában a történelmi panotikum mesél arról, hogyan éltek errefelé az emberek Nagy Lajos király korában. Az észak-keleti toronyban azt is megnézheted, ahogyan Nagy Lajos király kedvenc kandallós szobájában Velence követeit fogadja. A Rondellában fegyverekben, lovagi páncélokban gyönyörködhetsz, míg az észak-nyugati toronyban vártörténeti kiállítás fogad, mielőtt a torony tetejére felérve elbűvölne a környék látványa.

4. Nagyvázsony: Kinizsi Pál otthona

A várat a 15. század közepén emelte a Vezsenyi nemesi família, amely azonban 1472-ben férfiágon kihalt. Mátyás király a hadjáratok során tanúsított vitézségéért adományozta Kinizsi Pálnak a várat, amely ebben az időben nyerte el ma is ismert formáját. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő szállta meg a várat, ám Kinizsi fegyvereseivel visszavette azt. Mivel Kinizsi legtöbbször otthonától távol harcolt, Nagyvázsonyt felesége, Magyar Benigna lakta, aki Kinizsi halála után még kétszer volt házas. Második férjét balesetben vesztette el, a harmadikat, Kereky Gergelyt viszont ő maga tetette el láb alól, amikor pár év után megelégelte azt a szenvedést, amit az erőszakos, durva nemesember viselkedése miatt kellett átélnie. Amikor a bűntett kiderült, a királyi bíróság Kinizsi érdemeire való tekintettel viszonylag enyhén büntette, örökös száműzetésre ítélte, így az asszony a felvidéki Zsolnalitva várába költözött. A vártorony négy emeletén a középkori életet bemutató kiállításban gyönyörködhetsz: van itt börtön, őrszoba, lovagterem, sőt, maga Benigna asszony szobája is megelevenedik, a negyedik emeleten pedig a gyerekeket várják az interaktív játékok. A panoptikumban a magyar királyokkal találkozhatsz életnagyságban Géza fejedelemtől kezdve Károly Róberten keresztül Mátyás királyig.