Márpedig ez nem dadogás! - Beszédfejlődés, nem folyamatos beszéd

dadogás

beszédfejlődés

kisgyermek

Dózsa-Vépy Renáta

2017.07.26.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Sok szülő rémülhet meg akkor, amikor gyermekén a dadogás jeleit észleli. Ám nem minden az, aminek látszik! A legtöbb esetben ugyanis egy ártatlan, és többségében észrevétlenül abbamaradó fejlődési szakaszról van csupán szó. Mi tehát az, ami nem dadogás, de annak tűnik?

A „nem folyamatos beszéd” – más néven nonfluens beszéd - időszaka 2-3 éves korban jelentkezhet. Életkori sajátosságnak is nevezhetjük, bár vannak kisgyerekek, akiknél ez nem jön elő. Gyermekünk ekkor ugrásszerű beszédfejlődésén megy át, melyben gondolatai összetettebbé, mondatszerkezetei bonyolultabbá válnak, szókincse bővül.

A „nem folyamatos beszéd” – más néven nonfluens beszéd - időszaka 2-3 éves korban jelentkezhet Forrás: Thinkstock

Azonban sok esetben a felfokozott közlési inger mellé nem párosul elegendő mondatalkotási és artikulációs felkészültség. Így a kisgyermek, érzéseinek, véleményének, élményeinek közlésére nem talál elég gyorsan szavakat, mondatszerkezeteket.

Ezt a holt időt próbálja kitölteni szavak, szótagok, névelők ismétlésével, hangzónyújtás, érzékelhető szünetek, ritkább esetben töltelékszavak használatával. Ez utóbbi egyébként felnőtteknél is gyakran megfigyelhető, az „ő” használata például tipikus időhúzás, míg a további gondolatok megfogalmazódnak, majd közlésre kerülnek.

Sok esetben a felfokozott közlési inger mellé nem párosul elegendő mondatalkotási és artikulációs felkészültség és a dadogással az így keletkező holt időt próbálja kitölteni Forrás: Thinkstock

Nézzünk néhány példát, a nonfluens beszédre;

"Anya, anya, anya, anya add ide a pónimat!"
"Anya, add ide a pónimatatat!"
"Anya, add ide a a a a a pónimat!"
"Anyaaaaaa, add ide a pónimat!"
"Anya, add ide, izé, a pónimat!"

Amikor ezt észrevesszük, nem kell megijedni, sem rohanni gyermekkel a hónunk alatt a logopédushoz. Csak a szülők, ugyan elmehetnek egy tanácsadásra, de ez inkább csak a saját megnyugtatásukat szolgálja, és néhány hasznos, személyre szabott tippet fog adni.

A leggyakoribb beszédhibák lelki okai

Ha a gyerek beszédhibás, az általában összetett probléma: hangképzőszervi és lelki okok egyaránt kiválthatják. Tudj meg mindent a késői beszéd, a pöszeség és a dadogás hátteréről és a családban való helyes hozzáállásról!

A dadogás és a nem folyamatos beszéd közti különbség

Nagyon egyszerű kiszűrni, hogy gyermekünknél dadogás, vagy épp nonfluens beszéd áll-e fenn. A dadogás esetén, a mondatok és szavak képzését görcs teszi szaggatottá. Klónusos dadogáskor a gyermek – vagy épp felnőtt – a szavak első szótagját ismétlik, míg a tónusos dadogás fennállásakor egyfajta beakadást hallhatunk, mely az első hangnál jelentkezik.

Nézzünk néhány példát a dadogásra;

"A-a-a-a-anya, add ide a p-p-p-pónimat!"
"A________nya, add ide, a p________ónimat!"

A példákból jól kivehető tehát, a „nem folyamatos beszéd” és a dadogás közti különbség.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb, hogy sose mondjuk neki, hogy dadog! Mások előtt se mentegetőzzünk azzal, hogy jó-jó, hát a gyerek dadog – főként, ha ezt ő is hallhatja. A gyermek alapvetően meg szeretne felelni a szülőknek, ha folyamatosan azt hallja, hogy ő dadogós, azzá is fog válni.
Ne javítsuk ki, ne szakítsuk félbe, ne irányítsuk figyelmét beszédére. Sose éreztessük vele, hogy valami nincs rendben a beszédével, hiszen ez nincs is így!

Ne javítsuk ki, ne szakítsuk félbe, ne irányítsuk figyelmét beszédére. Legyünk vele türelmesek. Szánjunk időt arra, hogy végighallgassuk, figyeljünk rá. Forrás: Thinkstock

Legyünk vele türelmesek. Szánjunk időt arra, hogy végighallgassuk, figyeljünk rá.
Ha nem szeretne szerepelni – vers, mondóka -, ne erőltessük.
Járjunk elő szép, dallamos, választékos beszédpéldával.
Próbáljunk kevesebb rajzfilmet nézetni vele, ellenben olvassunk többet neki.
Mondókázzunk, énekeljünk együtt – a legjobb, ha ezek mozgással járnak.

A „nem folyamatos beszéd” tehát nem dadogás, és nem is válik azzá, ha mi szülők, helyesen állunk hozzá. A 2-3 éves kisgyermekek esetén, ez egyfajta életkori sajátosság, hiszen a beszéd is épp úgy fejlődik, mint például a mozgás. Nem kell tehát megijedni tőle, pár hét, vagy pár hónap és gyermekünk túllendül ezen a fejlődési állomáson.