„Rengetegen szerettünk, szeretünk” – Kollégái, barátai búcsúznak Gesztesi Károlytól

Pár napja láttalak ... Kiintettél a színpadról...Tudod Karcsi Karácsonykor is nálunk mindig az egész család együtt megy színházba. Kicsik, nagyok. Az idén egy olyan darabot választottunk, amelyben te is szerepelsz. Éppen azért választottuk ezt a darabot, mert ebben Te is szerepelsz. Az első sor szélén ültem, a családom a harmadikban, így még inkább figyeltem a történéseket és hatalmasakat nevettem. Folytak a könnyeim a poénoktól... Egy kacsintással és egy intéssel jelezted, látod, hogy ott vagyok. Látod , hogy tetszik, látod, hogy imádjuk...! Visszaintegettem és örültem, hogy a végén mi, a közönség vastapssal és hálával dicsérte az önfeledt szórakozást, amit kaptunk... Megrendítő a hír! Felfoghatatlan! Mély együttérzésünk a családnak! Rengetegen szerettünk, szeretünk. Sokan integetnek most Neked! Viszontlátásra ott, ahova költöztél. Ölelés Karcsi!

Most már soha nem hallhatom azt a senkihez sem hasonlítható kedves hangod, most már soha többé nem mondod, hogy "Mester le kellene vágni a hajam" most már soha többé nem jössz be hozzám??? Nem akarom elhinni a híreket! Nyugodj békében Shrek kapitány, legyél olyan vidám odafent, mint amilyen itt lent a földön voltál! Nyugodj békében drága Karcsikám!

Édes Tobi! Remélem látod, mennyien szeretünk!!! Kevesebb lesz ez a világ nélküled... Legyen csodás utad, kapj legalább annyi mosolyt és szeretetet, mint amennyit te adtál! Megérdemled!!!