A tojást tojó nyúl története - avagy a húsvéti szimbólumok

A húsvét egyik legfőbb jelképe a nyúl, amely igen szapora, így egyesek szerint - a keresztény tanításokkal összhangban - a népes, szerető (nagy)családot, valamint ebből fakadóan a termékenységet jelképezi.

Erre egy tévedés adhat magyarázatot, amely eleve megkérdőjelezi a nyúl, mint húsvéti szimbólum létezését. A középkori Németországban ugyanis a gyöngytyúk és a belőle készült leves számított igazi húsvéti lakomának. A gyöngytyúk eredetileg Haselhuhn, amely az idő előrehaladtával megrövidült és maradt belőle a Hase, ami viszont nyulat jelent. Így azt hiszem, már jobban érthető a „nyúl" és a tojás kapcsolata...

Méghozzá olyan jelkép, ami nem csupán a kereszténységhez kapcsolható. Az egyiptomi napisten, Ré például tojásból született. A kínai Jin-Yang szimbólum alapja is a tojás, de az inkák szerint is 3 tojásból eredeztethető az emberiség, ahogy a finn Kalevala azt írja, hogy egy tört tojásból jött létre a világunk.

Ahogyan Jézus feltámadt a kemény sziklasírban, s feltörte azt, úgy törik szét a tojás héját is a kikelő kiscsibék. A klasszikus pirosra festett tojás pedig Krisztus kiömlő vérét jelképezi.

A bárány már az Ótestamentumban is megjelent, hiszen a tíz csapásból az utolsót úgy kerülhették el a zsidók, hogy bárányt áldoztak, s annak a vérével bekenték az ajtót. Az így megjelölt otthonokat a Halál Angyala elkerülte, s nem ragadta el az elsőszülött fiúkat.

hiszen feláldozva magát az emberiségért ő lett Isten báránya. Itthon ez a szimbólum egyre kevésbé ismert, leginkább a gyerekek kapnak bárányt csokiból, ám más európai országokban még mindig hagyomány húsvétkor bárányt enni.

Nehezen kivitelezhető lenne, hogy az eredeti szimbólumot megtartva Magyarországon is pálmaágat használjanak a virágvasárnapi szertartáson. Valószínűleg azért pont a barkára esett a választás – helyettesítőnek -, mert ez az első ágas virág az éghajlatunkon.

ennek helyettesítőjeként szentelik meg a barkát virágvasárnapkor. A megszentelt barkának azonban hosszabb szerep is jut, egy futó epizódnál, ugyanis a megmaradt előző évi barkaágakat elégetik és a hamuját használják fel hamvazószerdán a hamvazkodáshoz.