A párásítóról mindenkinek a téli, fűtéstől száraz levegő, a légúti betegségek és a köhögés jut az eszébe. Pedig a párásítás nem csak a hideg időszakban lehet pozitív hatással az egészségünkre, de bizony a nyári melegben is.

Télen fűtünk, nyáron hűtünk. Bármelyiket is tesszük, az hatással lehet a környezetünk páratartalmára, leginkább szárítja a levegőt. A fűtésről már mindenki tudja, hogy csökkenti a levegő nedvességtartalmát, de bizony a klíma is hasonló következményekkel jár. Így, ha jön a meleg, akkor sem érdemes elrakni a párásítót, a nagyon száraz levegő ugyanis nyáron ugyan úgy nem kedvez az egészségünknek, akárcsak a téli verziója.
Ha a levegő relatív páratartalma nagyon lecsökken, azaz 40-60% alá esik, akkor a következő tüneteket észlelhetjük:

  • száraz torok
  • torokfájás ébredés után
  • köhögés (éjjel is)
  • orrvérzés
  • szemirritáció
  • bőrszárazság
  • viszketés
A száraz torok és a torokfájás is lehet a száraz levegő tüneteForrás: Shutterstock

Az egészségünket érintő tünetek mellet a levegő nem megfelelő páratartalmára utalhat, ha a faburkolatok (lambéria, parketta), fahangszerek vagy egyéb fából készült használati tárgyak kiszáradnak, ha állandóan porosnak érezzük az otthonunkat, hiába porszívózunk, szellőztetünk rendszeresen, de a tüdőgyulladást okozó kórokozók is jobban kedvelik a száraz levegőt.

A kisgyerekes családoknak még a szokásosnál is jobban érdemes odafigyelniük a megfelelő páratartalomra, mert a kicsik fokozottan érzékenyek a levegő nedvességtartalmára, így például ha a gyerkőc éjjel sokat van fenn, akkor akár ez is állhat a gyakori ébredések hátterében.

Mivel párásítsunkPárásítani sokféleképpen lehet a legegyszerűbb házi praktikáktól kezdve egészen a legmodernebb berendezésekig. Lássunk is néhányat!

Zöldülj!
A legegyszerűbb és talán a legszebb módja a párásításnak, ha minél több növénnyel díszítjük a lakásunkat. Minél nagyobb a dísznövény levele és vízigénye, annál jobban párásít!

A legegyszerűbb módja a párásításnak, ha minél több növénnyel díszítjük a lakásunkatForrás: Shutterstock


Retro
Nagyanyáink módszere, azaz a fűtőtestre, konvektorra helyezett vízzel teli edény ugyan nem a leghatásosabb, ám a semminél több. Igaz egyes fűtésformáknál (fan coil, padlófűtés) egyáltalán nem alkalmazható.

Napi tevékenységek
A mindennapi tevékenységeink egy része, mint például a teregetés, főzés, zuhanyzás is növeli a levegő páratartalmát, bár általában ez édes kevés az optimális 40-60%-os szint eléréséhez.

Modern módi
Az igazán hatékony és modern megoldás kétségtelenül a különféle párásító készülékek használata, amelyeket akkor érdemes bevetni, ha tartósan alacsony az otthoni levegő nedvességtartalma és a házi praktikák már kevésnek bizonyulnak. Ez lehet hidegpárásító, amely nem forralja fel a vizet, hanem a szoba hőmérsékleténél valamivel hidegebb párát fúj a levegőbe. Lehet ultrahangos párásító, ez mikroszkopikus méretűre porlasztja a vízcseppeket, míg a melegpárásító a víz felforralásával juttatja a megfelelő mennyiségű párát a levegőbe.

Az igazán hatékony és modern megoldás kétségtelenül a különféle párásító készülékek használataForrás: Shutterstock

A párásítókészülékeknél természetesen nagy gondot kell fordítani a karbantartásra és tisztításra is, valamint azt se felejtsük el, hogy a túl magas páratartalom legalább annyi negatív következménnyel jár, mint a túl alacsony, így érdemes nem hasraütésszerűen párologtatni, hanem rendszeresíteni egy olyan mérőkészüléket, amely pontos adatokkal szolgál a lakás nedvességtartalmát illetően.