A gyermekkori szelektív evés életkori sajátosság, amely a legtöbb 2-3 év körüli csemeténél felüti a fejét. Ilyenkor előfordul, hogy szinte közelharcot kell vívni egy-egy étkezés során, így ez a korszak nem egyszerű sem a szülőknek, sem pedig a gyerekeknek.

Előző írásunkban sorra vettük, hogy általában mik lehetnek az étvágytalanság, az étel visszautasításának legáltalánosabb okai illetve, hogy miképp kezelhetjük ezeket az élethelyzeteket. Most néhány tippel és trükkel szeretnénk segíteni azoknak a szülőknek – és gyerekeket -, akinél az étkezések küzdelmesebbek, mint azt szeretnék.

A gyermekkori szelektív evés életkori sajátosságForrás: Shutterstock
  1. Korábbi írásunkat azzal fejeztük be, hogy ne kínáljuk meg a gyermeket ötféle étellel, miután egyet vagy kettőt elutasított már, mivel így azt üzenjük neki, hogy ezzel a fajta sztrájkkal manipulálhat minket. Ugyanakkor fontos, hogy biztosítsuk neki alapvetően a választás lehetőségét!
  2. Ez mit jelent? Ha nem csak kérdés nélkül elé tesszük a spenótot, hanem választást kínálunk: Spenótot kérsz vagy rizses húst? – akkor eleve azt erősítjük benne, hogy ő dönthet, tehát nincs szükség játszmázásra. Szintén jó alternatíva a svédasztal, amikor a reggelinél vagy vacsoránál számos – egészséges és minőségi - ételfajtát kiteszünk elé és hagyjuk, hogy a gyermek válogassa össze a menüjét.

  3. Az evés legyen jókedvű, ne valami szigorú rituálé. Beszélgessünk, nevessünk együtt vagy készítsünk mókás képet az ételből, például formára vághatjuk a zöldségeket vagy csinálhatunk virág alakzatot újhagymából és koktélparadicsomból. A vicces és étvágygerjesztő fogások a kicsik számára is vonzóbbak.

  4. Ha tehetjük, akkor üljön le az egész család és étkezzünk együtt. A jó példa ragadós és ha azt látja a gyermek, hogy mindenki eszik, mindenkinek ízlik az étel, akkor ő is szívesebben csatlakozik.

  5. Bizonyos ételeket, amelyeket a gyermek nem hajlandó megenni, eldughatunk vagy utánozhatunk is. A sajtot például belereszelhetjük a tócsniba, így észre sem veszi a kicsi, a répából, céklából, zellerből pedig készíthetünk sütőben sült chipset.

  6. Korukhoz mérten vonjuk be az apróságokat is az ételkészítés folyamatába. Adagolják kiskanállal a lisztet, keverjék össze a hozzávalókat, öntsék az olajat. Persze így sokkal macerásabb a főzés, de ha ők moshatják meg a paradicsomot, szemezhetik le a szőlőt vagy kavargathatják a levest, akkor sokkal nagyobb kedvvel fogják megkóstolni, hiszen az ő produktumuk.
Korukhoz mérten vonjuk be az apróságokat is az ételkészítés folyamatábaForrás: Shutterstock

A válogatós gyermekkel nem egyszerű az élet, ám vigasztaljon mindenkit, hogy ez általában csak egy korszak. Fontos azonban, hogy ebben az időszakban ne a legkönnyebb utat válasszuk, hiszen ekkor alakul ki a gyermek étkezési kultúrája és az ételekhez való viszonya, amely egy életen át elkíséri. Ha pedig minden nap csak sült krumplit vagy tésztát kap a gyerek, akkor mást nem is fog megismerni.
Az is fontos, hogy az étvágytalanság és az étel visszautasítása csak addig nevezhető „normálisnak", amíg a kicsi súlygyarapodása a korának megfelelő. Ha túl sokáig stagnál vagy fogyás figyelhető meg, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen ebben az esetben meglehet, hogy már szakember segítségére lesz szükség!