A tojás egy olyan élelmiszer, amelyet már évezredek óta fogyaszt az emberiség és manapság is az egyik legkedveltebb alapanyaga a reggeli étkezéseknek, de feltétként vagy salátába is kiváló. A tojás régen csak tojás volt, ma azonban kész kódfejtőnek kell lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, pontosan milyen tojást is teszünk a kosarunkba egy gyanútlan vasárnapi vásárlás során.

Rántotta, omlett, tükörtojás, lágytojás, tojássaláta... tojás, tojás, tojás, igen ám, de milyen? És itt nem az állagára vagy az elkészítés módjára gondolok, hanem arra, hogy az utóbbi években minden tojás kap egy billogot, egy kódot, amely bizony fontos információkat rejt.

Fejtsünk kódotAz Európai Uniós szabályoknak megfelelően itthon is évek óta kötelező, hogy az étkezésre szánt tojások héjára számokból és betűkből álló kódotnyomjanak a termelés helyén vagy a csomagolóközpontban. Ez alól kivétel, ha a termelő 50-nél kevesebb tyúkkal rendelkezik, tehát a piacon vásárolhatunk Laci bácsitól akár jelöletlen tojást is, ez nem sérti a szabályokat.

A csomagolt, áruházakban kapható tojásoknak azonban rendszámosnak kell lenniük, s ha szeretnénk tudatos vásárlóként viselkedni, akkor nem árt, ha tisztában vagyunk az egyes kódrészletek jelentésével.

Az utóbbi években minden tojás kap egy billogot, egy kódot, amely bizony fontos információkat rejtForrás: Shutterstock

Először is, jó ha tudjuk, hogy a fogyasztásra szánt tojás mindig „A" jelölést kap, ezen belül pedig méret és tömeg alapján S-től XL-ig kategorizálják őket. Az S értelemszerűen a legkisebb méret, amely 53 grammnál kisebb súlyú tojást jelöl, az M a közepes, azaz 53-63 gramm közötti, az L a nagy 63-73 grammnyi és az XL az extra nagy, amely 73 gramm feletti tömeget jelent.
Ezekkel valószínűleg eddig is tisztában voltunk - ha a pontos méreteket nem is tudtuk -, ám a csomagolást felnyitva általában csak azt szokás ellenőrizni, hogy épek-e a tojások, pedig a héjra nyomtatott kód is sok információt rejt.

Titkos jelölésekMinden tojáson két dolgot láthatunk: egyrészt a termelői kódot, másrészt a nyilvántartási számot. Utóbbi 7 részből áll, amely a következőket tartalmazza.

  • Az első szám az állattartás módját jelöli: 1: szabad, 2: alternatív, 3: ketreces, 0: ökológiai.
  • A második rész egy betűkód, amely azt mutatja, melyik országból származik a tojás, magyar tojás esetén tehát ez HU.
  • A harmadik részben szintén számkód jelöli a várost, megyét.
  • A negyedik szám az egészségügyi kerület azonosítója.
  • Az ötödik rész újra egy betű, amely tyúktojás esetén „T"
  • A hatodik megint egy számkód, amely az állattartó telepet azonosítja.
  • Az utolsó rész előtt pedig van egy /-jel, az ezt követő rész pedig az istállók számát mutatja.
Minden tojáson két dolgot láthatunk: egyrészt a termelői kódot, másrészt a nyilvántartási számotForrás: NÉBIH

Vevőként számunkra két dolog lehet igazán érdekes a kód szempontjából. Először is, az állattartás módja, hiszen sokan például inkább a szabadon nevelt tyúkok tojásait részesítik előnyben, mert elutasítják magát a ketreces állattartást. Másrészt a tudatosabb vásárlóknak az országot jelölő betűkód is fontos lehet, mivel egyrészt a magyar tojás vásárlása a hazai gazdaságot támogatja, másrészt pedig nem utazik a tojás napokat, míg a boltok polcaira kerül, s így valószínűleg frissebb is, mint külföldi társai.
A tojás finom, a tojás egészséges, s most már azt is tudjuk, hogy mit rejt a fura kód a megvásárolt tojás héján.