Manapság már semmin nem lepődünk meg, ha az esküvői szokásokra gondolunk. Ahány ház, annyi szokás, gondoljunk csak a mostanság igen népszerű fröccs ceremóniára, vagy arra, hogy zenekar helyett egy DJ „húzza a talpalávalót" egész éjjel.

Napjainkban már az sincs kőbe vésve, hogy a menyasszonyi ruha fehér, a menyecske ruha pedig piros, és az egész esküvősdiben tényleg csak a képzelet, na meg persze a pénztárca szabhat határt. Van azonban néhány hagyomány, ami akár vintage, akár modern, akár hagyományos esküvőről beszélünk, általában bele van vésve a forgatókönyvbe. Lássuk, melyek ezek!

„Valami régi, valami új, valami kölcsön, és valami kék"
Ha ismerősen cseng a fentebbi mondat, biztosan te is százszor láttad a Csajok háborúja című filmet, ahol Anne Hathaway mondja ezt, amikor Kate Hudson hajába tűzi a gyerekkoruk óta őrizgetett kék hajdíszt. Sok nő már egészen fiatalon tudja, hogy a nagy napon viselnie kell valami régit, valami újat, valami kölcsön kapottat, és valami kéket, de azt csak kevesen, honnan is ered ez a hagyomány, és miért fontos.

„Valami régi, valami új, valami kölcsön, és valami kék"Forrás: Shutterstock

Az erről szóló versike egy oxfordi magazinban jelent meg még az 1800-as években. A menyasszonynak eszerint az esküvője napján szüksége lesz valami régire, ami az addigi életét jelképezi – ezt többnyire a menyasszony édesanyja, vagy nagymamája ajándékozza az arának-, valami újra, ami a pár szerencsés házasságát biztosítja- ez általában a menyasszonyi ruha, vagy cipő - , és valami kékre, ami a hűséget jelképezi. A kölcsönkért „valami" általában egy baráttól, barátnőtől, vagy családtagtól kapott kiegészítő, mondjuk egy nyaklánc, karkötő, gyűrű, vagy fülbevaló, ami arra emlékezteti a menyasszonyt, hogy a család és a barátok mindig mellette lesznek.

A menyasszony és a vőlegény nem láthatják egymást az esketés előtt

Ugye mindenki látott már „First look" videókat, amikor a vőlegény és a menyasszony először találkoznak? Számtalan felvétel kering a neten arról, amikor a vőlegény háttal áll szíve választottjának, a menyasszony mögé oson, megfogja a vállát, a pasi megfordul, és könnyekben tör ki szerelmét látva.

Ez a hagyomány az együtt töltött közös éveket, és a hónapokon át tartó közös készülődést koronázza meg, és természetesen ehhez a hagyományhoz is tartozik egy babona.

A menyasszony és a vőlegény nem láthatják egymást az esketés előttForrás: Shutterstock

Úgy tartják ugyanis, hogy ha a vőlegény az esküvő napján meglátja a menyasszonyt, és annak ruháját, az szerencsétlenséget hoz a fejükre, ezért ha jót akar magának az ember a házas évekre, legyen türelmes, és ne leskelődjön! Mindennek eljön a maga ideje!

Csokordobás

Vannak, akik imádják, akadnak, akik a gondolatától is rosszul vannak, de a menyasszonyi csokor eldobása, pontosabban a dobócsokor hátra hajítása a legtöbb esküvőn szerepel a forgatókönyvben. Jártam már olyan esküvőn, ahol többen is emberfeletti küzdelmet folytattak a csokorért, de olyanon is, ahol a csokor a földre hullott, mert mindenki elugrott előle. A közhiedelem szerint az megy leghamarabb férjhez, aki elkapja a csokrot, és ez a hagyomány az évek alatt nem sokat formálódott. Ma már a csokordobás is sokféle, hiszen vannak arák, akik rögtön 3 dobócsokrot hajítanak a hátuk mögé, de láthattunk már olyan csokordobást is, ami lánykérésbe torkollott.

A közhiedelem szerint az megy leghamarabb férjhez, aki elkapja a csokrotForrás: Shutterstock

Koszorúslányok
A legtöbb esküvőn vannak koszorúslányok, ők azok, akik az ara előtt vonulnak. Általában világos árnyalatú, egy színű ruhát viselnek, így támogatva az arát. A régi felfogás szerint ez az öltözet is segít nekik, hogy férjet fogjanak, ugyanis eltérő öltözetük miatt a pasik könnyebben észreveszik őket a tömegben. A hagyomány szerint kizárólag hajadon lányok lehettek koszorúslányok, és kettős célt szolgáltak: egyfelől egységes külsejük megzavarta a nem kívánatos rossz szellemeket, így megóvták az arát, másfelől pedig megnehezítették a menyasszony ellopását. Ma már sok menyasszony nem foglalkoznak azzal, ki hajadon, és ki nem, és a koszorúslányok köre rokonokból, és legjobb barátnőkből áll.

A hagyomány szerint kizárólag hajadon lányok lehettek koszorúslányok, ma már nem tartják ezt a szokástForrás: Shutterstock

Menyasszony, vagy menyecsketánc

Hazánkban nagy sikernek örvend a menyasszony, vagy menyecske tánc, ami az esküvő záró akkordja, már ami a programokat illeti. A két tánc egy kicsit hasonló, mégis kicsit különböző, de nagyon hangulatos!

A menyasszonytánc a menyasszony utolsó tánca esküvője napján menyasszonyi ruhájában, tehát erre általában még éjfél előtt kerül sor. A régi hagyomány szerint ez az utolsó tánca lányként, hisz a nászéjszaka ekkor még hátra van. A táncoltatást a vőfély kezdi, majd szépen sorban az egész násznép sorra kerül, és a kondérba teszi a tánc "váltságdíját", vagyis a párnak szánt pénzt. Utoljára a vőlegény táncol, majd felkapja a menyasszonyt, a pénzzel teli kondért, és futva távozik a tánctérről.

A menyasszonytánc a menyasszony utolsó tánca esküvője napján menyasszonyi ruhájábanForrás: Shutterstock

A menyecsketánc is a pénz, és az ajándékok begyűjtéséről szól, itt viszont az újdonsült feleség már menyecske ruhában ropja. Jelentése pont az ellentéte: ez a menyasszony első tánca újasszonyként. A menetrend ugyanaz, a régi hagyomány szerint a táncoltatás után aprópénzt dobálnak a menyecskének, amit seprűvel kell összesöpörnie, miközben a lapátot – vagy a vödröt, amibe a pénzt gyűjtik - az ifjú férj tartja, ezzel szimbolizálva a szerepeket a házasságban.