Vajon, ha koffeinfüggő vagy, a drogfüggőségre is van hajlamod? - Ma van a kábítószer-ellenes világnap

Forrás: Shutterstock -
kábítószer-ellenes világnap drog magazin szenvedélybetegség függőség káros szenvedély kábítószer
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Mindannyian függünk valamitől. A hétköznapi függőségek könnyen és viszonylag rövid idő alatt kialakulnak, de megszabadulni tőlük már sokkal nehezebb,ha egyáltalán észrevesszük, hogy szenvedélybetegségben szenvedünk. A kábítószer-ellenes világnap alkalmából azt vizsgáljuk, milyen összefüggések vannak - ha vannak - a drogfogyasztás és más, kevésbé feltűnő függőségeink között.

Aki szenvedélybeteg, leküzdhetetlen vágyat érez valami vagy valamilyen viselkedés iránt. Nem kell ennek mindjárt drognak lennie, a koffeinfüggőség, a túlzott édesség iránti vágy is ebbe a körbe tartozik, ahogy az is, ha valaki nem képes megállni, hogy a szájához emelje az alkoholos itallal teli poharat.

Mi okoz függőséget?

Cigaretta (nikotinfüggőség), alkohol (alkoholizmus), bizonyos gyógyszerek (pl. fájdalomcsillapítók, nyugtatók stb.), kábítószerek. A függőséget okozó szerek közé tartoznak a belélegezhető anyagok (például oldószerek, vagy régen a Technokol ragasztó, ami azóta már más összetevőkből készül).

Forrás: Shutterstock

De függni nem csak szerektől lehet. A játékgépszenvedély (itt a félkarú rablóra és társaira kell gondolni) nagyon komoly problémákat okoz: anyagi, megélhetési problémákhoz vezet.

Az internetfüggőség veszélyeiről már sokszor beszéltünk, és élvezeti szerek, mint pl. a csokoládé vagy a kávé (koffeinfüggőség), melyekről szintén sokan és sokat írtak már.

Vannak, akik kényszeresen keresik az izgalmakat, ők az adrenalinfüggők. És bizony az olyan táplálkozási zavarokat, mint az anorexia vagy a bulimia is, a függőségekhez sorolják.

Létezik függőségre való hajlam?

A szenvedélyre való hajlam biológiai okait a központi idegrendszer eltéréseivel igazolták: az agyban működik egy jutalmazó pályarendszer, melynek legfontosabb kémiai anyaga a dopamin. Ez adja az örömérzést, amit természetes úton kiválthat akár a szerelem, a szex, de például maga az anyaság érzése is.

Ám vannak emberek, akiknél ez az agyi jutalmazó rendszer nem jól működik, emiatt számukra a természetes örömforrások semmit nem jelentenek, nem éreznek örömet attól, amitől a többség igen. A jutalmazó pályarendszer működészavarával kapcsolatban kimutatták, hogy a dopaminrendszert meghatározó gének egyikének összetétele nem mindenkinél ugyanolyan. Azoknál, akik a kóros gént hordozzák, sokkal nagyobb valószínűséggel lépnek fel szenvedélybetegségek.

Nagy szerep jut a genetikának is: vizsgálatokkal mutatták ki, hogy férfiak esetében lényegesen gyakrabban fordul elő szenvedélybetegség, amit az apák tovább is örökíthetnek.

A függőség kialakulására hajlamosító szociális körülményeket is figyelembe kell venni.

Gyerekkorunkban eleinte a családban szocializálódunk, majd jönnek az oktatási intézmények, később pedig a barátaink vannak ránk a legnagyobb hatással. Egyes elméletek szerint, ha menet közben szociális zavar keletkezik, megjelenhet a deviáns magatartás, amikor az ember az életében jelentkező feszültségeket képtelen elviselni, a problémás helyzeteket nem tudja megoldani.

A szenvedélybetegségek kialakulásában ilyen szempontból jelentős szerepe van a családi körülményeknek: egy alkoholista apa vagy anya, a folyamatos veszekedések, kiabálások, vagy a válás éppúgy vezethetnek függőséghez, mint a túl megengedő vagy túl szigorú nevelés.

Forrás: Shutterstock

Nem mindegy, milyen egy baráti kör. Ahol a piálás, kábszerezés menő, elfogadott, akár elvárt, ott könnyen rászokhat a káros szenvedélyekre az is, aki addig nem érzett késztetést erre.

De hajlamosító tényező a folyamatos iskolai stressz, a megfelelési kényszer és az is, ha valaki nem tanul meg nemet mondani, vagy éppen a kiváncsisága erősebb, mint a félelme a rászokástól.

De vajon hamarabb szokik-e rá a kábítószerre az, akinek másfajta függősége is van?

Létezik egy frusztráció-agresszió nevű pszichológiai elmélet, mely szerint a sikertelen szükségletkielégítés agresszív viselkedéshez vezet. A frusztrált ember erőszakos viselkedése éppúgy irányulhat másokra, mint magára, ha pedig a káros szenvedélye(i) miatt az illető kedvezőtlen
körülmények közé kerül, mint amilyen például egy adósságspirál, ami sorozatos hazudozásokhoz, akár lopáshoz, betöréshez stb. vezethet, és ahogy egyre mélyebbre süllyed a függő, egyre inkább agresszívvé is válik.

A szenvedély önmagában lehet örömforrás, vagy akár pótcselekvés is. A felnőttkori játékszenvedély szólhat a játékba menekülésről is. Hogy mi elől? A konfliktusok elől. A játékfüggő életében az egyetlen
örömforrás a játék, aminek feszültségoldó hatása van.

A függő embernek általában nem csak egyféle káros szenvedélye van. Kutatások szerint a pénzüket játékgépekbe ölők nyolcvan százaléka láncdohányos is, és minimum egyharmaduk alkoholista, vagy kábítószer-problémákkal küzd.

A kábítószer-ellenes világnapon mindenkit arra buzdítunk, hogy mondjon nemet a drogokra!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.