Mi az a hegyi betegség, és hogyan okozza sok hegymászó halálát?

agyi ödéma hegyi betegségek magazin tüdőödéma Suhajda Szilárd
Az utóbbi hetekben mindenki Suhajda Szilárdról beszél, aki május 23-án indult el a Mount Everest csúcsára palackos oxigén és serpák nélkül. A hegymászó eltűnt, az eset pedig azóta is rengeteg vitát generál. A szakértők szerint teljesen érthető, ha valaki képtelen feladni a küzdelmet a csúcs előtt 50-100 méterre... hiába kerülhet ez akár az életébe is.

A Mount Everest csúcsát 70 évvel ezelőtt sikerült meghódítania az új-zélandi Sir Edmund Hillarynek és a nepáli serpának, Tenzing Norgaynek. A Mount Everest megmászása azonban serpák és oxigénpalack nélkül – ahogyan Suhajda Szilárd is szerette volna - nagyon keveseknek sikerült, a hegy rengeteg áldozatot szedett már az elmúlt évtizedekben.

Suhajda Szilárd Forrás: facebook

De miért is olyan veszélyes teljesíteni ezt a küldetést? Nos, a Csomolungma 8850 (egyes mérések szerint 8848) méter magasan található, ez a világ legmagasabb pontja, ahol hihetetlen körülmények uralkodnak. Télen a hőmérséklet akár -50 Celsius-fok alá is süllyedhet, a levegő oxigéntartalma pedig csak a 30%-a annak, amit normál körülmények között megszokhattunk, és akkor még nem is beszéltünk a szél- valamint a hóviharokról, a nehéz felszerelésekről vagy a hegyi betegségekről...

A hegyi betegségek akkor alakulnak ki, amikor a szervezet nem képes megfelelően alkalmazkodni a nagy, általában 2500 méternél magasabb tengerszint feletti magasságokban tapasztalható alacsony oxigénszinthez.

A magasság növekedésével a légköri nyomás és a levegő oxigéntartalma egyre csökken, ami a szervezetből különböző fiziológiai reakciókat válthat ki már 2500 méteren is, ezek a tünetek azonban egyre fokozódnak, ha még magasabbra jut mondjuk egy hegymászó - nekik bizony számolniuk kell azzal is, hogy kialakulhat náluk az úgynevezett hegyi betegség.

Sir Edmund Percival Hillary új-zélandi hegymászó. 1953. május 29-én Tendzing Norgajjal együtt elsőként mászták meg a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet Forrás: Origo

Akut hegyi betegség (AMS, Acute Mountain Sickness)

Az akut hegyi betegség az egyik leggyakoribb és legismertebb ilyen jellegű betegség. Az AMS tünetei már akár 2000 méter felett és általában 6-24 órával a kritikus magasság elérését követően jelentkezhetnek.
Főbb tünetek:
- fejfájás
- étvágytalanság
- szédülés
- hányinger
- fáradtság

A tünetek általában enyhék és néhány napon belül megszűnnek, ha a személy pihen és nem emelkedik tovább, ám ha az intő jeleket figyelmen kívül hagyja, a mászónál komolyabb problémák is kialakulhatnak.

Magashegyi tüdőödéma (HAPE, High Altitude Pulmonary Edema)

Az egyik ilyen komoly probléma a magashegyi tüdőödéma, amely a tüdőben lévő folyadék felgyülemlése miatt légszomjat, gyengeséget és mellkasi fájdalmat okoz.
Főbb tünetei:
- nehézlégzés
- köhögés (esetleg véres köpet)
- elkékülő száj
- láz

A HAPE általában 2-3 nap után áll be és a láz miatt eleinte nehéz eldönteni, hogy egyszerű légúti megbetegedésről vagy hegyi betegségről van szó. Mivel a magashegyi tüdőödéma igen súlyos tud lenni, a tünetek megjelenését követően azonnal abba kell hagyni az emelkedést és szakszerű ellátásban kell részesülnie az érintettnek, különben ez az állapot halálos lehet.

Helikopter leszállásra készül egy mentési művelet során Forrás: AFP/Ang Tashi Sherpa

Magashegyi agyödéma (HACE, High Altitude Cerebral Edema)

A másik, akár halálos kimenetelű hegyi betegség a magashegyi agyi ödéma, amelynél az agyi szöveteket érinti a vizenyő kialakulása.
Főbb tünetei:
- fejfájás
- zavartság
- fáradtság
- koordinációs problémák
- látászavar
- hallucinációk
- eszméletvesztés
- kóma

De mégis, miért nem fordulnak vissza a hegymászók, ha jól tudják, a mászás során esetlegesen fellépő hegyi betegség akár az életükbe is kerülhet? A szakértők szerint sokan nem mérik fel reálisan a fizikai és mentális erejüket, illetve hajtja őket az eufória, amelynek következtében már csak akkor veszik észre, hogy baj van, amikor már késő...

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.