Női szörnyetegek a náci haláltáborokban

Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs táborban elkövetett szörnyű tetteiről vált ismertté. Itt férjétől - Karl-Otto Kochtól, aki 1937-től 1941-ig az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka volt - vette át 1941-ben a tábor parancsnokságát, innentől kezdve pedig borzalmas kegyetlenségétől mindenki retteghetett. Ilse előszeretettel verte és kínozta a foglyokat, különféle szexuális aberrációkra kényszerítette őket, de a legbizarrabb rémtette mégis annak számított, hogy

Az asszonyt 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték, de 1967-ben végül önkezével vetett véget az életének.

Irma Grese-hez igen kegyes volt a sors, ami a külsejét illeti, hiszen szép is volt, csinos is volt... mindehhez azonban nem kedvesség és jóság társult, hanem hihetetlen kegyetlenség. Irma már 19 évesen felügyelői rangot kapott és megjárta Auschwitz és Bergen-Belsen táborait egyaránt. A fogvatartottak csak szépséges szörnyetegnek nevezték, hiszen hiába volt a külseje megnyerő, a szívében igazi gonoszság lapult. Leginkább olyan női rabokat keresett rémtetteihez, akiket szebbnek vélt magánál, hogy ostorral, botokkal vagy kövekkel agyonverje őket.
Irma Grese-t a brit erők tartóztatták le 1945-ben, majd még ez év decemberében, a halálos ítélet után fel is akasztották.

Juana Bormann nem elégedett meg az egyszerű veréssel vagy a „mezei" kínzással, neki az volt a kedvenc módszere, hogy a túl lassú vagy beteg foglyokra

A támadásokat az áldozatok többsége nem élte túl, Bormann pedig az esetek többségében végig is nézte mindezt.
1945. december 13-án, a brit katonai bíróság ítélete alapján akasztással felelt bűneiért.

Hermine Braunsteiner vasalt orrú csizmájáról és fékezhetetlen dührohamairól vált híressé - vagy inkább hírhedtté - több táborban is. Braunsteiner amellett, hogy nők és gyerekek ezreit küldte gázkamrába, sok esetben személyesen akasztott fel női foglyokat, vagy éppen addig rugdosta őket acélbetétes bakancsával, amíg csak volt bennük élet. A gyerekekkel sem bánt kíméletesen, állítólag a hajuknál fogva cibálta fel őket a teherautókra, amelyek utána a gázkamrákba vitték a kicsiket.
1958-ban három év börtönre ítélte egy brit bíróság, ezt követően pedig Amerikába emigrált, ahol állampolgárságot kapott, ám 1973-ban Simon Wiesenthal nácivadász a nyomára bukkant, és felfedte sötét múltját, így az asszonyt megfosztották amerikai állampolgárságától: ismét perre vitték az ügyét, ahol ezúttal életfogytiglani börtönbüntetést kapott.