Komposztálás könnyedén: így kezeld a kerti és a konyhai élelmiszer-hulladékot

Januártól a háztartási biohulladék szelektív gyűjtáse mindenki szmára kötelező, függetlenül attól, milyen jellegű ingatlanban él. A kertes házban élők maguk is megoldják a komposztálást, sőt fel is használják az elkészült komposztot. Aki társasházban él, attól pedig elszállítják a szelektíven gyűjtött háztartási biohulladékot, hogy komposzttelepeken állítsák elő a termőföldet tápláló humuszos anyagot. 

Mi az a komposzt és hogyan zajlik a komposztálás? 

Ma már a legtöbb hobbikertész igyekszik biokertet fenntartani, azaz vegyszermentesen megtermelni a családi asztalra a zöldségeket és gyümölcsöket. A saját kertben termelt élelmiszerek sokkal zamatosabbak lehetnek a boltban kapható, nagyüzemi termelésből származó növényi táplálékoknál, ám ennek feltétele a megfelelő, tápanyagban dús talaj. A komposzt is ezt a célt szolgálja: táplálni a talajt. A komposztálás folyamán a mikroorganizmusoknak hálas a zöld hulladékból, háztartásban keletkező élelmiszer-hulladékból egy biológiailag aktív, humuszban gazdag szerves anyag keletkezi, amely tápanyagot biztosít a talajban élő földigiliszták, gombák és baktériumok számára, ugyanakkor a talajszerkeszetet is javítja. Idővel a legrosszabb földből is termelésre alkalmas termőtalaj eletkezik, ha komposzttal tápláljuk, miközben a föld vízmegtartó képessége is nő. 

A komposztálás folyamatának négy alapvető és szükséges elemei: a víz, az oxigén, a nitrogénben gazdag zöld alapanyagok és a magas széntartalmú barna alapanyagok. Ezek megfelelő aránya biztosítja a kiváló minőségű végeredményt. 

Mi kerülhet a komposztba?

Kezdjük az egyszerűbbel, a szénben gazdag barna alapanyagokkal, amelyek közé tartozik: 

• használt virágföld
• a fűnyesedék
• a faapríték, azaz a kertben levágott, letört száraz ágak, gallyak, kéreg felaprítva — ez azért fontos, mert minél nagyobb darabban kerül be az alaőanyag a komposztálóba, annál lassabb lesz a lebomlás
• a hervadt, kiszáradt növények szárai, levelei, virágai
• a nem festékes papír
• a falevelek
• széna és szalma

A nitrogéndús zöld alapanyagok a következők: 

• a fűnyíráskor keletkezett fűnyesedék
• a friss növényi maradványok
• a gyümölcslevelek, héj, szár, csutka
• a zöldségmaradványok, héjjal szárral, levelekkel, torzsával
• konyhai szerves hulladékok, kávézacc, teafű (filter nélkül), fűszerek, a tojáshéj kimosva, apró darabokra törve
• kizárólag növényekkel táplálkozó állatoktól származó szerves trágya

Mi nem kerülhet a komposztba?

Mindent, ami nincs felsorolva a komposztálható anyagok listáján, tilos beletenni a komposztálóba. Ilyenek többek között:

• a használt olajok és növényi zsiradékok
• a háztartásban keletkező, csak részben vagy egyáltalán nem lebomló anyagok, pl. csomagolópapír, veszélyes hulladékok, vegyszerek stb. 
• a feldolgozott élelmiszerek, péksütemények, főttétel-maradványok, llati eredetű élelmiszerek
• műanyagtartalmú hulladékok, beleértve a lebomló zacskókat is
• pelenka, használt papírszebkendő és szalvéta, nedves törlőkendők, betétek és hasonló papíralapú, de nyomokban műanyagot is tartalmazó hulladékok
• faszenéből keletkezett hamu

Korlátozottan komposztálható anyagok

Vannak olyan növényi eredetű anyagok vagy növényi részek, amelyek csak korlátozottan kerülhetnek be  komposztálóba, vagy azért, mert lassítják a lebomlást, vagy azért, mert kisebb mennyiségben hasznosak, nagyobban rontják az alapanyagarányokat és így a végeredményt is. ezek közé tartozik:

• a diófalevél, mert nagyon lassan bomlik le, a benne lévő lebomlást gátló anyagok miatt
• tűlevelűek, azaz a fenyőfélék, mert a gyanta és illóolajtartalmuk miatt nehezen bomlanak le
• a gyomnövényeket virágzáskor és felmagzáskor, mert a magok csíraképesek maradnak a komposztban is
• a déli gyümölcsök héja is nehezen bolmlik le a mi éghajlatunkon, ráadásul a kezelt héjúak egyáltalán nem kerülhetnek be a komposztba a vegyszertartalmuk miatt
• a fahamu is csak mértékkel komposztálható, mivel ellúgosíthatja a komposztot
• a nem kezelt szíes újságpapír, papírhulladék annak ellenére, hogy a komposzt széntartalmának jót tehet, inkább külön gyűjtésre érdemes

Mi fán terem a komposztáló?

Komposztálni kétféleképpen is lehet, hideg koposztálással és termokomposztálással. A hideg komposztálás a mondjuk úgy, hagyományos módszer, amely a legkevesebb odafigyelést igényli, gyakorlatilag minden engedélyezett anyag beledobálható, amolyan basic módszer a kezdőknek és a kevés időráfordítás híveinek. Annyit tudni kell azért erről a fajta komposztálásról, hogy ezzel lassabban készül el a humusztartalmú talajjavító anyagunk, mintha termokomposztálnánk. 

A termokomposztálás nem olyan régen került be a köztudatba, és ha nagyobb odafigyelést is igényel, nem kell hozz fekete öves kertészmérnöknek lenni, hogy sikeresek legyünk benne. A termokomposztálás során a kellő nedvességtartalomnak és a megfelelő alapanyagaránynak, valamint a belerakott anyagok nem forgatással történő szellőztetésének köszönhetően a folyamat beindulásakor a komposztunk felhevül. A jó arány érdekében ennél a módszernél nem ajánlott a konyhai- és zöldhulladékok közvetlen komposztálüba való bedobálása, érdemes külön gyűjteni a zöld és barna alapanyagokat, majd a megfelelő arányban a komposztálóba helyezni. Annak érdekében, hogy a komposztunk ne száradjon ki, megőrizze a szükséges nedvességtartalmát, érdemes árnyékos helyen tartani a berendezést, amelyet házilag is összerakhat bárki. A módszerhez számos videós útmutatót találhatsz a neten, amely segítségével, ha nem is pillanatok alatt,de rövid időn belül elkészítheted a saját komposztálódat.

Ahogy azt láthatod, a komposztálás nem egy nagy ördöngösség, sokkal kisebb energiabefektetéssel jár, mint amekkora hasznot hoz, nemcsak neked, aki így kevesebb szemetet termelsz, hanem a talajnak és ezzel a bolygónak is.