A steril környezet többet árt, mint használ — Így gyengíti a túlzásba vitt higiénia a gyereked immunrendszerét

Néha lehetetlen eldönteni, hogy a gyerekünk épp ki akarja magát nyírni, vagy csak ösztönösen érzi, hogyan kell edzenie a saját immunrendszerét. Összenyálazza a kanapét, beleharap a papucsb, és a játszótéren két marékkal tömi a homokot a szájába. Nyilván minden szülő szeretné megelőzni a katasztrófát, de a higiénia terén valahol félúton a kézfertőtlenítő és a hipó között elveszett a józan ész. Mindenkinek fontos a saját utódjának az egészsége, de nem biztos, hogy a legjobbat tesszük a gyermekünkkel, amikor mindenre ráspriccelünk valami antibakteriális csodaszert. Egy finn kutatás szerint a túlzottan steril környezet valójában pont attól óvja meg a gyerek immunrendszerét, hogy megtanuljon védekezni.

A túlzott tisztaság káros az immunrendszerre

A finn kutatók 118 tinédzsernél vizsgálták, milyen kapcsolat van a lakókörnyezetük biodiverzitása, a testük baktériumflórája és az allergiás megbetegedések között. Nem kis meglepetésre arra jutottak, hogy a természetközeli, „koszosabb” gyerekek immunrendszere jobb állapotban van.

Ez mindössze három tényezőnek köszönhető:

1. A vidéki, sárban is szívesen játszó gyerekeknél kevesebb allergiás panaszt találtak.
2. A testükön élő baktériumok sokkal változatosabbak voltak.
3. Mikrobákban gazdag környezetben és természetközelben nőttek fel.

A gyerekek védekezőképessége születésükkor még fejletlen, csupán 3-4 éves korukra alakul ki megfelelően, ha közben elég stimuláns éri őket. Ezért is vannak hátrányban azok a kicsik, akik nem járnak közösségbe, az ovit csak nagycsoportban kezdik és otthon is végtelenül steril környezetben élnek.

A természet nem ellenség, hanem edzőpartner

A kutatók szerint az a cél, hogy a gyerek immunrendszere elég mikrobával találkozzon ahhoz, hogy megtanulja: mi a veszély, és mi nem. Az immunrendszer egy tanulékony, reagáló rendszer, amit épp a környezeti hatások formálnak, ezért fontos, hogy a gyerek sokat játsszon a természetben, találkozzon fűvel, homokkal és pocsolyával. És nem, nem kell közben minden öt percben lecsutakolni, mintha egy Michelin-csillagos étterem konyhájában ő lenne a tányér. A kosz nem a civilizáció ellentéte – hanem a túlélés egyik alapja. 

Mi derül ki a mikrobiomodból?

A kutatás egyik izgalmas felfedezése volt az Acinetobacter nevű baktérium, amely a bőrön és a légutakban is jelen lehet. Minél több volt ebből a gyerek testén, annál kisebb eséllyel szenvedett allergiától. A bőr és a környezet közötti kapcsolat tehát nemcsak kozmetikai, hanem immunológiai kérdés is. Inkább legyen egy kicsit maszatos a gyerek, mint hogy steril egészségmániában nőjön fel, és az immunrendszere egyetlen kósza porcicától is pánikba essen.