Japánban élnek a világ legegészségesebb gyerekei - 4 dolog, amit ott másképp csinálnak

Japánban 1896-ban Sagen Ishizuka, az úttörő orvos és gyógyszerész megalkotta a „shokuiku" nevű filozófiát, amely két szóból származik, amelyek jelentése "enni" és "növekedni". Ez arra ösztönzi a szülőket és az iskolákat, hogy tanítsák meg a gyerekeknek, honnan származik az ételük, és hogyan hat az az elménkre és a testünkre.

Ennek bevezetésére azért volt szükség, mert a nyugati gyorséttermek elterjedésével egyre nagyobb aggodalomra adott okot az elhízás és a metabolikus szindróma növekedése a középkorú férfiak körében. Emellett a gyermekek elhízása is fontos egészségügyi problémává vált. A japán kormány ezért kötelezővé tette a táplálkozással és az élelmiszerek eredetével kapcsolatos oktatást, kezdve a Shokuiku alaptörvénnyel 2005-ben, majd 2008-ban az iskola-egészségügyi törvénnyel. De mit is jelent a gyakorlatban eszerint a filozófia szerint élni és nevelni a gyerekeket?

Korán bevezetik a shokuikut

A japán orvosok már a várandós anyákat is arra bátorítják, hogy ragaszkodjanak az úgynevezett ichiju-sansai kiegyensúlyozott étkezési stílushoz. Az ichi egyet jelent, a ju pedig levest, míg a san hármat, a sai pedig ételeket – tehát az ichiju-sansai szó szerint azt jelenti: „Egy leves, három étel". Az egyik oka annak, hogy a japánok annyira szeretik az ichiju-sansait az az, hogy mennyire egészséges.

A lényeg annak a biztosítása, hogy az összetevők és az alkalmazott főzési módok ne ütközzenek egymással. A főételek általában fehérjében gazdag ételeket tartalmaznak, mint például hal, tojás vagy tofu, míg a köret lehet burgonya, zöldség, bab, gomba, hínár stb., amelyek mindegyike vitaminokat, ásványi anyagokat és rostot tartalmaz. A levessel (gyakran miso levessel) minden tápanyag gyorsan felszívódik, a zöldségek felmelegítése pedig megkönnyíti a nagy mennyiségben történő fogyasztásukat, ami segít a rostok beépítésében.

Egyes óvodákban a gyerekek zöldségeket szednek, hogy azt fogyaszthassák ebédre, míg az általános iskolákban megismerkednek a zöldségeket, halakat és más élelmiszereket előállító gazdaságokkal.

A bento dobozok a sztárok

A japán általános és középiskolák több mint 95 százalékában van iskolai ebédrendszer. Az ételeket táplálkozási szakemberek tervezik meg, és a diákok aktívan részt vesznek az ebéd felszolgálásában.

Bár sok óvoda is biztosít ebédet,

Az óvodákban arra ösztönzik a gyerekeket, hogy beszélgessenek arról, kinek mit rejt a doboza, ami egyrészt élvezetessé teszi az ebédidőt, másrészt a gyerekek bátrabban próbálnak ki így újdonságokat - vagy őszintébben fejezik ki nemtetszésüket bizonyos ételekkel kapcsolatban.

miközben elkerülik a magas zsírtartalmú ételeket és az élelmiszer-adalékanyagokat. Az ételek gyakran helyi, friss alapanyagokból készülnek, például sült tőkehal csemegekukoricával és bordáskellel, minestrone levessel és egy doboz tejjel tálalva.

Üdítő helyett inkább vizet vagy teát isznak

A japán gyerekek már kicsi koruktól fogyasztják az árpateát, amely ásványi anyagokban gazdag és koffeinmentes. Ez a japánoknál minden korosztály körében népszerű ital, és remek alternatívája a cukros teáknak és az ízesített bolti üdítőknek. Segít csökkenteni a napi kalóriabevitelt is.

A shokuiku otthon is alkalmazzák a szülők: turmixokat készítenekk friss gyümölcsökből és joghurtból, miközben arról beszélgetnek, hogyan nő a gyümölcs, és honnan származik - írja a CNBC.

Ez is érdekelhet:

• Már gyerekkorban érdemes kialakítani az egészséges táplálkozás alapjait
• Ne okozzon többé fejtörést: házi készítésű frissítők a gyermekek iskolai kulacsába