Borderline - Betegesen ragaszkodsz hozzá?

Civilizált korunk hívatlan vendége

Dr. Rihmer Annamária pszichiáter szakorvos véleménye szerint a borderline személyiségzavar megértéséhez fontos tisztázni a személyiségzavar fogalmát. A személyiségzavar nem pszichiátriai betegség, hanem egy sajátos állapot, és olyan élménybeli és viselkedésbeli tartós mintázatra utal, amely igencsak eltér a megszokottól.

A különböző személyiségzavarok előfordulása 10-20%-ra tehető, a pszichiátriai ellátásban ez a szám még magasabb. A személyiségzavarokhoz általában viselkedési zavarok is társulnak, amelyek főleg a pubertást követően jelentkeznek, az életkor előrehaladtával rögzülnek, és nehezen korrigálható életvezetési hibákat eredményeznek. Szakértőnk szerint a betegség kialakulásában a biológiai, pszichológiai és társadalmi veszélyeztető tényezők egymással kölcsönhatásban játszhatnak szerepet. A személyiségzavar lassan, a serdülés vagy a fiatal felnőttkor időszakában fejlődik ki.

Vedd észre, ha baj van veled!

A borderline személyiségzavar (BPD) előfordulása a felnőtt lakosságban 1-2%-ra tehető, és a szakirodalmi adatok valamint a szakértő tapasztalatai alapján a nők körében gyakoribb. Mivel a borderline diagnózis csak a betöltött 18. évet követően állítható fel, ezért gyermekek esetében nem beszélhetünk róla. A személyiségzavarok gyakran fordulnak elő pszichiátriai betegségekkel együttesen, leggyakrabban hangulati betegségekkel és/vagy szorongással, illetve túlzott alkohol- és/vagy drogfogyasztással. A betegre jellemző egy tartós instabilitás, mind a hangulatot, mind az énképet, mind az emberközi kapcsolatokat illetően. Egyszer felfokozott, emelkedett hangulat és ennek megfelelően megnövekedett fizikai és szellemi aktivitás, máskor inkább visszahúzódó, gátolt viselkedés jellemző rá. Szintén gyakori az önsértés (a meghalás szándéka nélkül), de nem ritka az öngyilkossági kísérlet sem. Ez utóbbit komolyan kell venni, mert jelentősen megnöveli a befejezett öngyilkosság esélyét. A borderline személyiségzavarban szenvedő betegnél gyakoriak a kiszámíthatatlan érzelmi reakciók, sokszor váratlanul kitörő, agresszív, önsértő magatartással, krónikus, visszatérő ürességérzés és manipulatív viselkedés kíséretében.

Milyen okai lehetnek a borderline-nak?

A baj okai a korai gyermekkorban gyökereznek: valamilyen súlyos veszteség, a szülővel való instabil kapcsolat, gyermekkori trauma vagy bántalmazás okozhatja. A borderline diagnózist kapó betegek több mint felét súlyosan bántalmazták vagy szexuálisan kihasználták gyerekkorában. A szakértő véleménye szerint a pszichotraumák személyiségzavarban nem szenvedő egyéneknél is előfordulhatnak, azonban a biológiai és genetikai érzékenység mellett a személyiségzavar lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki.

Káoszban éled az életed?

A borderline beteg zűrzavaros kapcsolatairól, szenvedélyes érzelmeiről, extrém élethelyzeteiről és teátrális jeleneteiről ismerhető fel. A borderline személyiségzavarban szenvedőre jellemző, hogy nem él stabil párkapcsolatban, és intoleráns mással szemben, ami összefügg azzal a félelmével, hogy elhagyják. Ha szakításra kerül sor, dührohamot kap, paranoid magatartást vesz fel, vádaskodik vagy fenyegetőzik, hogy öngyilkos lesz. Olykor kétségbeesetten kapaszkodik a számára fontos emberekbe, de az is előfordulhat, hogy csökkentve veszteségtől való, állandó félelmét leértékeli őket. Szakértőnk tapasztalatai szerint a borderline személyiségzavarnál a tartós - és már említett - személyiségvonások mellett gyakori a "rárakódó" depressziós állapot, amely már betegségnek tekinthető. A beteg interperszonális kapcsolatai kaotikusak, azokat könnyen megszakíthatja. A borderline személyiségzavarral küzdő emberek viselkedése gyakran provokatív, a vele együtt élőkben vagy a terápiás közösségben nemegyszer szélsőséges indulatokat kelthet. A betegre jellemző még az önsértő viselkedés, amely pl. túlzott alkohol- és/vagy drogfogyasztásban, evészavarban, szexuális partnerek váltogatásában nyilvánulhat meg.

Ne félj segítséget kérni!

Dr. Rihmer Annamária véleménye szerint a gyógyszeres kezelés önmagában nem elég, azonban az agresszivitás, depressziós-szorongásos, ürességi panaszok esetében nélkülözhetetlen. A gyógyszeres kezelés segíthet a hangulat stabilizálásában, a szellemi teljesítőképesség javításában, és az antidepresszáns gyógyszerek enyhíthetnek a depresszión. A hangulatingadozásokat nem mindig tudják megfelelően orvosolni, ezért általában BPD esetén a betegeknek hangulatstabilizáló gyógyszerek szedése is javasolt az antidepresszánsok mellett. Szakértőnk szerint azonban emellett mindig szükség van speciális, a betegség tüneteire, illetve a páciens interperszonális kapcsolatrendszerére koncentráló pszichoterápiára. A borderline megfelelő, szakorvos által irányított terápiával megtanulhatja impulzusainak féken tartását és a fájdalmas érzelmek elviselését, hogy azok eredete feltárható legyen. A terapeuta törődésével a beteg képes túlélni a csalódást, és amint egyre jobban bízik másokban, megtanulhat hinni önmagában is!Dr. Rihmer Annamária pszichiáter szakorvostól itt kérdezhetsz!